Mennyit fizetnének a magyar háztartások az ukrán számlára?
Influenzaszezon: az SZTE a lakosság segítségét kéri
Az SZTE a lakosság segítségét kéri. Az influenzaszezon valós hatása gyakran nagyobb, mint amit a számok mutatnak.
A téli időszakban ismét megtelnek a rendelők influenzaszerű tünetekkel küzdő betegekkel, ám a hivatalos adatok csak a jéghegy csúcsát mutatják. Az influenzaszezon során sokan otthon vészelik át a betegséget, nyom nélkül maradva a statisztikákban. A Szegedi Tudományegyetem MASZK 2.0 kutatása éppen ezt a „láthatatlan” réteget szeretné bevonni, mert – ahogy a kutatók hangsúlyozzák – pontos járványelőrejelzés nincs a lakosság aktív közreműködése nélkül.
Korábban indult, gyorsabban tetőzik az idei influenzaszezon
A nemzetközi adatok szerint az idei influenzaszezon szokatlanul korán kezdődött Európában. A WHO jelentése alapján már december közepén több tucat országban magas volt az influenzás aktivitás, és bár egyes térségekben a csúcs már mögöttünk lehet, a kórházi terhelés továbbra is jelentős, különösen az idősebb korosztályban.
Magyarországon az NNGYK adatai hasonló képet mutatnak: december közepén közel ötvenezer ember fordult orvoshoz influenzaszerű panaszokkal, az akut légúti fertőzések száma pedig tartósan kétszázezer felett maradt január közepéig. A szakemberek szerint ez önmagában is indokolja a pontosabb adatgyűjtést.
Miért más a MASZK 2.0?
A hagyományos járványügyi rendszerek elsősorban az egészségügyi ellátásban megjelenő eseteket rögzítik. Kimaradnak viszont azok, akik nem mennek orvoshoz, pedig ugyanúgy fertőznek vagy épp védekeznek. A MASZK 2.0 ezt a hiányt pótolja: nemcsak a tüneteket, hanem a viselkedési szokásokat, az óvintézkedéseket és a társas érintkezéseket is vizsgálja.
A Szegedi Tudományegyetem által vezetett kutatás matematikai modellek segítségével igyekszik előre jelezni a gócpontokat és a járványhullámok alakulását. A program a COVID–19 és az influenza mellett az oltási hajlandóságot is elemzi, felnőttek és gyermekek bevonásával.
A MASZK 2.0 a közösségi tudomány elvén működik, ahol a résztvevők aktív szereplői a kutatásnak. Dr. Koltai Júlia társadalomkutató szerint minden egyes kitöltés hozzájárul ahhoz, hogy pontosabb képet kapjunk a valós helyzetről. A kutatás eddigi adatai alapján 2025 őszén a 30–44 éves korosztály érezte magát leggyakrabban betegnek, ami fontos jelzés a döntéshozók és az egészségügy számára is.
Tudományterületek összefogása a járványok ellen Szegeden
A projektet az SZTE által vezetett Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium koordinálja, ahol matematikusok, társadalomkutatók és hálózatkutatók dolgoznak együtt. A szakértők egyetértenek abban, hogy a modellek pontossága a beérkező adatok mennyiségén és minőségén múlik. Ha kevés a résztvevő, vakfoltok keletkeznek, amelyek torzíthatják az előrejelzéseket.
A részvétel anonim és önkéntes, hetente mindössze néhány percet vesz igénybe a maszkmonitor.hu oldalon vagy a MASZK 2.0 alkalmazásban. A kutatók ösztönzőkkel is köszönik a rendszeres kitöltést, miközben hangsúlyozzák: az adatok nemcsak tudományos célokat szolgálnak, hanem a jövőbeni védekezés alapjait is megteremtik.
További híreink:
