Vészits Andrea: Az empátia mentheti meg az emberiséget
A Bolygó bogozó gyerekirodalmi programsorozat idei első vendége Vészits Andrea író és dramaturg, Móra Ferenc dédunokája volt. Az SZTE BTK Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszéke és a Bakonyi Géza Alapítvány által szervezett eseményen a szerző Agáta és a jegenyenyár című gyerekkönyvét mutatta be.
A történet főszereplője egy Tourette-szindrómás kislány, aki káromkodások helyett növényneveket sorol rohamaikor – ezzel érzékenyítve az olvasókat.
A természet és a mesék gyógyító ereje
Vészits Andrea szerint a könyv egyik fő üzenete, hogy a természetnek gyógyító ereje van, és ezt már gyermekkorban fontos megtanulni. A beszélgetést moderáló Katona Alexandra szerint nemcsak a természet, hanem a mesék is segíthetnek a gyerekeknek feldolgozni a nehézségeket.
Eredetileg a szerző filmet szeretett volna készíteni Agáta történetéből, mert a vizuális ábrázolás lehetőségei izgalmasak lettek volna. Például a történetben szereplő szomszédasszony karakterét a főszereplő boszorkánynak, egy felnőtt viszont alkoholistának látja – ez a kettős perspektíva érdekes filmes feldolgozást tett volna lehetővé.
A gyerekirodalom fontossága és a mai világ megjelenítése
Vészits Andrea hangsúlyozta, hogy a gyerekirodalmat és a gyerekfilmeket nem szabad alábecsülni, hiszen ezek is lehetnek olyan minőségiek, hogy felnőttek számára is élvezetesek legyenek. Példaként említette Erich Kästnert, akinek Két Lotti című műve tabuként kezelt problémákat, például a válást is érintette, mégis évtizedekkel később is érvényes és népszerű maradt.
A szerző szerint a mai gyerekek is megérdemelnének olyan kortárs történeteket, amelyek az ő világukat tükrözik. Régen ilyenek voltak például a Keménykalap és krumpliorr vagy a Szeleburdi család, de ma alig készül hasonló gyerekfilm.
A Tourette-szindróma és az empátia fejlesztése
A könyv főhőse egy Tourette-szindrómás kislány, akinek állapota nem betegséget jelent, hanem egy különleges adottságot. Vészits Andrea azért választotta ezt a témát, mert a Tourette-szindróma jól körülhatárolható állapot, és nem igényel mély pszichológiai elemzést, amely a gyerek lelkébe vájkálna.
Az írónő szerint az empátia az egyetlen, ami az emberiséget megmentheti, ezért gyerekkortól fontos fejleszteni. „Ha empatikus vagy, akkor nem csapsz le egy bogarat, nem téped ki a fát, és nem akarod bántani az embertársadat” – fogalmazott.
A gyerekek világa és a saját írói módszertan
Vészits Andrea számára nem okoz nehézséget a gyerekek szemszögéből írni, sőt, mint mondta, inkább azon kell gondolkodnia, hogy hány éves is valójában. Gyakran vonul el az erdőbe gondolkodni, amikor egy történeten dolgozik.
A beszélgetés során elárulta, hogy tervezi egy irodalmi krimi megírását, amely dédapja, Móra Ferenc szerelmes levelei köré épül majd. A történet középpontjában Kalmár Ilona áll, aki a múlt században füzetbe másolta ezeket a leveleket.
A könyvet Bölecz Lilla illusztrálta, akinek ez volt az első gyerekkönyves munkája, de a sikeres együttműködés miatt várhatóan a jövőben is dolgoznak majd együtt.
A Bolygó bogozó rendezvénysorozat első eseménye fontos társadalmi kérdéseket érintett, és felhívta a figyelmet a gyerekirodalom mélyebb rétegeire. Vészits Andrea könyve nemcsak a természet és az empátia fontosságát hangsúlyozza, hanem egyedi módon mutatja be a másság elfogadását is. Az írónő szerint a gyerekek világa és problémái igenis érdemesek arra, hogy megfilmesítsék vagy irodalmilag feldolgozzák őket, és a jövőben remélhetőleg egyre több ilyen minőségi alkotás születik majd.
