Infravörös fénnyel a tudományért és a művészetért Szegeden

A Szegedi Tudományegyetemen kiemelten foglalkoznak az infravörös (IR) technológiával, amely számos tudományterületen és a művészetben is forradalmi áttöréseket hozhat. 

Az infravörös fényképezés a 620–1100 nanométer közötti hullámhosszú fényt használja, amely az emberi szem számára láthatatlan, de rendkívül hasznos információkat tár fel.

Az IR-technológia a művészeti kutatásokban különösen fontos szerepet játszik, hiszen segítségével festmények rejtett rétegei, korábbi vázlatok és kompozíciós változtatások is láthatóvá válnak. Restaurátorok ezzel a módszerrel rejtett aláírásokat vagy akár az alkotás eredetiségére utaló nyomokat fedezhetnek fel.

A biológiai kutatásokban az infravörös mikroszkópia lehetővé teszi az élő szövetek nem invazív vizsgálatát. Dr. Datki Zsolt és kutatócsoportja például fluoreszcens festékek eloszlását térképezi fel kisállatok bőre alatt, és tomográfiás eljárásokkal elemzi a szövetek szerkezetét. Az IR-technológia segítségével az áttetsző mikroszkopikus élőlények belső szervei is tanulmányozhatók.

A módszer alkalmazása az SZTE-n széleskörű: a fizikától és kémiától kezdve a biológián és orvostudományon át a mérnöki tudományokig és csillagászatig. Az egyetemen az infravörös fényképezés szerepe a környezetkutatásban is egyre nagyobb, például a klímaváltozás hatásainak elemzésében.

Dr. Datki Zsolt kutatócsoportja jelenleg egy újonnan felfedezett biopolimer család vizsgálatán dolgozik, amelynek potenciális alkalmazási területei a biomedicina és biotechnológia. A tudósok célja, hogy a laboratóriumi eredmények a gyakorlatban is hasznosuljanak, hozzájárulva az életminőség javításához.

A szegedi kutatók szerint az infravörös technológia egyik legnagyobb előnye, hogy nem roncsolja a vizsgált objektumokat, miközben rejtett információkat tár fel. Így a módszer egyaránt értékes a művészettörténészek, a biológusok és a csillagászok számára – univerzális eszközzé válva a modern tudományban.