Aszálykezelésre dolgoztak ki módszert az SZTE-n
Az aszály mérésére és előrejelzésére dolgoztak ki országosan használt eljárást a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék kutatói - tájékoztatott a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága.
Az SZTE kutatói már több mint tíz éve végeznek az aszály előrejelzését segítő - műholdas távérzékelésen alapuló - vegetáció- és talajnedvesség-méréseket. A közlemény szerint az aszály mértékének számszerűsítése nem egyszerű feladat, mivel a jelenség kialakulásában a csapadékmennyiség mellett legalább ilyen fontos a hőmérséklet változása és a megelőző időszak csapadék- és hőmérsékleti viszonyai.
Legalább ilyen komoly kihívás az aszály előrejelzése, mivel csapadék-előrejelzést megbízhatóan csak 10-14 napra előre lehet adni.
Az aktuális aszály két legfontosabb - a megelőző időszak csapadék- és hőmérsékleti viszonyai által meghatározott - jellemzője atalajnedvesség és a növényzet állapota, melyek alkalmasak a folyamat bizonyos fokú előrejelzésére is.
A talajnedvesség meghatározásának közvetlen módja a pontszerű földi mérés.A kutatók olyan eljárást dolgoztak ki, amellyel a meteorológiai monitoringállomások hat különböző mélységben végzett talajnedvesség-méréssel kiegészített adataiból kiszámolható a vízhiány.Ez az adatkiválóan alkalmas arra, hogy már a vegetációs időszak kezdetén, tavasszal előre jelezze a nyári aszály valószínűségét.
Tavasszal a talaj felső 70-80 centiméteres rétegének - a megelőző őszi-téli időszak súlyos csapadékhiányára visszavezethető - szárazsága komoly aszály kialakulását vetítheti előre. Így amennyiben az átlagosnál nem csapadékosabb a tavasz és a nyárelő, komoly mezőgazdasági károk alakulhatnak ki, ahogy idén is.
Az SZTE kutatói az Országos Vízügyi Főigazgatóság koordinálásával és az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság munkatársaival új, napi bontású aszályindexet dolgoztak ki, amely az Operatív Vízhiány Értékelő és Előrejelző Rendszer alapját képezi.
