A járványügyi intézkedések hatásainak közvetlen méréséről közöltek cikket az SZTE kutatói

A koronavírus-világjárvány radikális változásokat idézett elő az emberek viselkedési szokásaiban.

A pandémia egyes szakaszaiban az emberek közötti találkozások száma drasztikusan lecsökkent – idézte a közlemény az SZTE Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszékének docensét, Röst Gergelyt.

A járványügyi intézkedések hatásainak közvetlen mérését segítő kutatásokról közölt cikket a Scientific Reportsban Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem matematikusa munkatársaival.

A járvány alakulásának előrejelzéséhez és az intézkedések hatásának felméréshez nagyon fontos követni a kontaktusok számának alakulását. Ezért indították el a Magyar Adatszolgáltató Kérdőív (MASZK) kutatást, melynek két pillére volt:

egy online kérdőív, valamint egy hagyományos, 1000-1500 résztvevővel rendszeresen végzett reprezentatív kérdőíves felmérés.

A covid.sed.hu oldalon, valamint a MASZK mobilalkalmazáson keresztül elérhető online kérdőív a pandémia különböző szakaszaiban rendkívül népszerű volt, csaknem 300 ezer ember töltötte ki. Ez lehetővé tette a kontaktusok alakulásának valós idejű követését, azonban a kitöltők nagy száma ellenére sem reprezentálta a társadalom egészét, a válaszadók között az átlagosnál többen voltak a nagyobb városokban élők, a magasabb iskolai végzettségűek és a nők. Ezért egészítették ki az elmúlt két évben egy havonta végzett reprezentatív felméréssel.

A Scientific Reportsban nemrég megjelent tanulmányban Röst Gergely és kutatótársai olyan módszertant ismertettek, amely egyesíti az online és a hagyományos adatgyűjtés előnyeit. Az úgynevezett iteratív súlyozáson alapuló, új statisztikai módszer lehetővé teszi a dinamikus, reprezentatív és anonim adatgyűjtést, így pontos információt nyújt az emberek kapcsolattartási viselkedéséről. Ez az adatgyűjtési módszer nemcsak könnyen skálázható, tartalmilag rugalmas és viszonylag olcsó, hanem lehetővé teszi a különböző korosztályok közötti kontaktusok számát nyomon követő kapcsolati mátrixok dinamikus becslését is nagy időbeli és térbeli felbontással.

A projekthez kapcsolódva Magyarország képviseletében az SZTE csatlakozott az európai országok széles körét összehasonlító CoMix kutatáshoz is, amelyben a lakosság Covid-19-cel kapcsolatos tudatosságát, attitűdjeit és viselkedését vizsgálják az idő múlásával.

Röst Gergely kifejtette, bár más országok is indítottak hasonló adatfelvételeket, a magyarországi kutatás méretében, részletességében és a vizsgált időszak hosszát tekintve is kiemelkedik ezek közül.

Annak érdekében, hogy az adatgyűjtés hosszú távon is fenntartható legyen, a szegedi kutatók terveik szerint a projektet integrálni fogják az európai Influenzanet hálózatba, amely a légúti járványokat monitorozza folyamatosan a lakosság közvetlenül szolgáltatott adatai alapján.

(MTI)
Borítókép: u-szeged.hu