20 éves az SZTE Repülő- és Űrorvosi Tanszéke

– Európában mindössze három helyen: a londoni King’s College-ban, a szentpétervári Katonaorvosi Akadémián és a Szegedi Tudományegyetemen működik Repülő- és Űrorvosi Tanszék, amely idén ünnepli megalapításának 20. évfordulóját – mondjaProf. Dr. Grósz Andornyugállományú orvos dandártábornok, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Repülő- és Űrorvosi Tanszék egyetemi tanára.

A tanszék a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Kecskeméti Repülőorvosi, Alkalmasságvizsgáló és Gyógyító Intézet repülőorvosi épületszárnyában található. Prof.Dr. Rovó László, az SZTE rektora ésDr. Benkő Tiborhonvédelmi miniszter által aláírt együttműködési megállapodás alapján az Egészségügyi Központ kecskeméti telephelyén biztosítja az infrastruktúrát, a személyi és tárgyi feltételeket a tanszék működéséhez.

Magyarország a 2020-as évek közepén űrhajóst kíván küldeni az űrbe. Szakemberek közreműködésével kidolgozták és végrehajtják az ország űrstratégiáját. A Szegedi Tudományegyetem szakemberei is részt vesznek a hazai űrstratégia megvalósításában, a második magyar űrhajós kiválasztásában, valamint az ehhez kapcsolódó tudományos programban. A cél összehangolni a szegedi egyetem egyes, e témakörben érintett intézeteinek űrkutatással kapcsolatos tevékenységét, illetve koordinálni más hazai felsőoktatási intézményekkel, kutatóhelyekkel történő esetleges együttműködését.

Azoknak a szegedi orvostanhallgatóknak, akik jövőre végeznek és elkezdik az ÁOK repülő- és űrorvosi képzését, majd sikeres szakvizsgát tesznek, esélyük van rezidensként részt venni a második magyar űrhajós kiválasztásában.

Dr. habil Szabó Sándortól, a tanszék vezetőjétől megtudtuk: graduális és posztgraduális képzést is kínálnak. Hatféle kurzus közül választhatnak a negyed- és ötödéves orvostanhallgatók – magyar és angol nyelven. Jelenleg 154 magyar, és 120 külföldi hallgató tanul itt, jelentős részük nő. A tananyag összetett és izgalmas: a repülő-, űrorvostan élettani aspektusai, illetve klinikai alapjai, valamint az utazásorvostan. A tematika szerint a légi utazás közben fellépő megbetegedésekről, a rövid- és hosszú távú repülőutak szervezetre gyakorolt hatásairól is szereznek ismereteket a hallgatók, de megtanulják a búvársport, a hegymászás, és a síelés orvostanát is. A repülőorvostan modulban pedig többek között a Nemzetközi Űrállomás (ISS) egészségügyi biztosítási rendszeréről, a repülőorvostan neurológiai és pszichiátriai vetületeiről is tanulnak.

A leendő szakorvosok elsajátítják a polgári, valamint a katonai repülőorvosi alkalmasság-minősítő rendszer alapjait, ami azt jelenti, hogy ők tesztelhetik majd a pilótákat arra vonatkozóan: egészségügyileg alkalmasak-e a repülésre.

Az ország egyetlen barokamrája is a tanszéken működik. 1977 májusától itt vizsgálták az űrhajós-jelölteket, akik közül végülFarkas BertalanésMagyari Bélajutott tovább az oroszországi kiképzésre. A tanszéken – több más mellett – vizsgálják az ember munkavégző képességét extrém környezeti körülmények között.

Ebben a barokamra rendszerben szimulálják azokat a légköri nyomásviszonyokat, amelyek terhelést jelentenek az oxigénhiányos környezetben munkát végzőkre: a vadászrepülő pilótákra, a helikoptervezetőkre, a sportrepülőkre, a búvárokra, és persze a leendő űrhajósokat is itt tesztelik majd. A NATO előírásnak megfelelő tréningeket is tartanak itt: 7600-8000 méternek megfelelő körülmények között.

Kiterjedt szakmai kapcsolatrendszerrel rendelkezik a tanszék. Többször végeztek közös kísérleteket az SZTE Élettani Intézettel, a Biokémiai Intézettel, együttműködnek a Budapesten lévő Honvéd Kórházzal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel az oktatás területén, illetve különböző tudományos programokban. Sőt a szegedi egyetem tanszéke NATO kapcsolatokkal is rendelkezik.

A társintézetekkel karöltve az űrkutatásba is bekapcsolódik az SZTE ÁOK Repülő- és Űrorvosi Tanszéke. Munkatársaik számos külföldi szakmai szervezet, tudományos társaság (Nemzetközi Repülő- és Űrorvosi Akadémia, Nemzetközi Asztronautikai Akadémia, Amerikai Repülő- és Űrorvosi Társaság) tevékenységében vesznek részt. Az űrkutatás terén végzett kísérleteiket korábban a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium a Magyar Űrkutatási Irodán keresztül támogatta, jelenleg pedig a Külgazdasági és Külügyminisztérium Űrkutatási Főosztálya és a Magyar Honvédség biztosítja a fejlesztések anyagi forrásait. Az új magyar űrhajós kiválasztása miatt pedig még nagyobb figyelem irányul majd a tanszékre.

– A feladatom a második magyar űrhajós-jelölt egészségügyi kiválasztásának irányítása, az űrélettani és orvosi szakmai program koordinálása – magyarázta Prof. Dr. Grósz Andor.

A professzortDr. Ferencz Orsolya, űrkutatásért felelős miniszteri biztos kérte fel. Feladatai között szerepel a programokkal kapcsolatos szakmai bizottságok megalakítása, vezetése, új tudományos módszerek kidolgozásának elősegítése és a hazai orvosi képzési centrumok e területen tevékenykedő kutatócsoportjainak koordinálása. Összegezve a cél: magyar szakemberek, magyar módszerrel új műszert/műszereket adjanak a második űrhajós kezébe – a Szegedi Tudományegyetem szakembereinek részvételével.

(Forrás: SZTE)