Vöröshasú unkát, réti csíkot és zsombéksást is mentenek az SZTE kutatói

Az emberi hatásra bekövetkező klímaváltozás és a biológiai sokféleség drámai csökkenése következtében egyre növekszik a veszélyeztetett fajok száma és csökken a fajok élőhelye. Az SZTE Ökológiai Tanszéke határon átnyúló projektjében a Palics–Ludas vízgyűjtő vizes élőhelyeinek fenntartható kezelésére dolgoz ki módszereket, ezzel is megakadályozva vagy lassítva olyan ritka, veszélyeztetett fajok kipusztulását, mint a réti csík, a lápi póc és a vidrafű. Az emberi hatásra bekövetkező klímaváltozás és a biológiai sokféleség drámai csökkenése következtében egyre növekszik a veszélyeztetett fajok száma és csökken a fajok élőhelye. Az SZTE Ökológiai Tanszéke határon átnyúló projektjében a Palics–Ludas vízgyűjtő vizes élőhelyeinek fenntartható kezelésére dolgoz ki módszereket, ezzel is megakadályozva vagy lassítva olyan ritka, veszélyeztetett fajok kipusztulását, mint a réti csík, a lápi póc és a vidrafű. A Kiskunság és az Észak-Vajdaság területén található vizes élőhelyek jobb, természetvédelmi célú kezelésére dolgoznak ki módszereket magyarországi és vajdasági szakemberek. Az SZTE Ökológiai Tanszékének tudományos munkatársa, Dr. Tölgyesi Csaba elmondta: a vízelvezető csatornák élővilág megőrző képességét hivatott körüljárni a kétéves projekt. – A régió belvízelvezető csatornáira olyan kezelési javaslatrendszert dolgozunk ki, amellyel maximalizálni tudjuk a megőrzött élővilágot. A mesterséges úton kialakított csatornahálózatot a 20. század folyamán hozták létre. A magyarországi szakaszon 4723 kilométernyi csatornarendszer található a vizsgált térségben, de ez csak a helyrajzi számmal rendelkező csatornákat jelöli, az úgynevezett „partizán csatornákkal” együtt a Kiskunság területén körülbelül 5000 kilométernyi csatorna van. Annak idején ezek feladata volt, hogy a belvizeket elvezessék, valamint hogy a tavakat, vizes élőhelyeket, lápokat lecsapolva a területeket művelés alá lehessen vonni. A 24 hónapos projektben a Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszékének 9 munkatársa vesz részt. Együtt dolgoznak az SZTE Füvészkerttel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bajai Eötvös JózsefFőiskolaVízellátási és Környezetmérnöki Intézetével, a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesülettel és a Palics-Ludas Közvállalat munkatársaival. – A Füvészkert munkatársaival a csatornákban előforduló növényfajokat termesztünk. Ezeket majd oda telepítjük be, ahol hiányoznak vagy megritkultak. Mostanra a Füvészkertben egész komoly növényi állományt halmoztunk fel ezekből a fajokból – mondta Dr. Tölgyesi Csaba. (Forrás: SZTE)