Magyarországon hiánypótló, nemzetközi szinten pedig kiemelkedő eszközparkot hoznak létre az SZTE-n

Magyarországon hiánypótló, nemzetközi szinten pedig kiemelkedő eszközparkot hoznak létre a Szegedi Tudományegyetemen. A Komplex Anyagtudományi Felületvizsgáló Központ létrehozásával új távlatok nyílnak az SZTE szakemberei számára a felfedező kutatásban. A műszerbeszerzés és a központ kialakítása a Komplex Anyagtudományi Felületvizsgáló Központ kialakítása projektben valósul meg.

Az elmúlt száz évben nem volt ekkora volumenű fejlesztés a kutatólaborok tekintetében Magyarországon, mint ami napjainkban megvalósul. Erre az uniós támogatásra kiemelkedő kutatásminőségű laborok közösen pályázhattak, így a Szegedi Tudományegyetem is, ahol számos kiemelkedő munkát végző kutatócsoport működik - mondta

Kónya Zoltán

, a projekt szakmai vezetője. A műszerbeszerzéssel és a Komplex Anyagtudományi Felületvizsgáló Központ kialakításával új kutatási irányok nyílnak meg a szakemberek előtt.

Janáky Csaba

, az SZTE TTIK Kémiai Tanszékcsoport Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék adjunktusa, Lendület-ösztöndíjas kutató hozzátette: a támogatásból olyan műszerparkot vásárolnak, amelynek egy része Magyarországon hiánypótló, másik része pedig nemzetközi szinten is kiemelkedő színvonalú. A kutatócsoportokban jelenleg két irányban folyik a kutatás: egyrészt különböző nanoszerkezeteket állítnak elő, a másik irány pedig ezek jellemzése. Eddig a kutatások során nem volt lehetőségük arra, hogy szakmai kifejezéssel in situ vizsgálják az anyagot, vagyis magáról a kémiai folyamatról, és az abban résztvevő határfelületek tulajdonságairól a folyamat lezajlása közben kapjanak információkat. A Komplex Anyagtudományi Felületvizsgáló Központban számos új eszközt használhatnak a kutatók: az egyik például egy atomi rétegleválasztást lehetővé tevő készülék (ALD), a másik pedig egy folyadék- és gázfázisú vizsgálatokat közvetlenül az elektronmikroszkópban lehetővé tevő reakciócella család, amely európai szinten is egyedi lesz. Janáky Csaba hangsúlyozta: kísérletes tudományokban az új eredményeket mindig a műszerezettség fejlődése hozta. Mivel ezekkel a műszerekkel a reakciókat a folyamat közben lehet vizsgálni, az így kapott információk egészen más szintjét adhatják a megértésnek, mint a korábbi vizsgálatok. Ez pedig új irányokat nyithat meg a felfedező kutatásban. Kónya Zoltán a beruházás lényegét úgy foglalta össze: az itthon egyedülálló eszközparkkal egyszerűnek tűnő kérdésekre kaphatnak új válaszokat; olyan alapvető rendszereket vizsgálnak majd újra, amelyről már nagyon sok tudást gyűjtöttek össze, de az új berendezésekkel kapott eredmények új irányokba terelhetik a kutatások menetét. A projekt során úgynevezett tiszta labort is létrehoznak, ahol a szálló részecskék koncentrációja kellően kicsi ahhoz, hogy ne zavarják a felületi struktúrák kialakítását és vizsgálatát. Emellett a különféle modellrendszerek szintézise érdekében új eszközparkot építenek ki, az előállított felületi struktúrák jellemzésére szolgáló eszközparkot pedig bővítik. Az új Komplex Anyagtudományi Felületvizsgáló Központ keretein belül az SZTE szakemberei olyan modellrendszereket, és gyakorlati felhasználással is kecsegtető nagyfelületű anyagokat állíthatnak elő és vizsgálhatnak, amely eddig nem volt lehetséges. A kutatások során garantáltan ugyanarról a térrészről nyernek egy időben topográfiai és kémiai információt. Az pedig, hogy új in situ technikákkal, alkalmazás közben tudják vizsgálni az anyagokat, növeli az esélyt a legrangosabb folyóiratokban való publikálásra, és ERC pályázatokon való sikeres részvételre. A fejlesztés stratégiai célja, hogy a komplex felületvizsgáló központ (core-facility) kialakításával megerősödjön az SZTE anyagtudományi K+F infrastruktúrája oly módon, hogy a Szegedi Tudományegyetem mind az alap, mind az alkalmazott anyagtudományi kutatások terén nemzetközileg a legversenyképesebbek közé tartozzon.