Kötelező előadás-látogatás a bölcsészeknél: lehetséges minden kurzusra bejárni?

A vonatkozó szabályzat módosítása meglepetésként érte a diákokat, mostantól nemcsak a szemináriumokról nem hiányozhatnak háromnál többet, hanem az előadások esetében is maximum hat távolmaradás engedélyezett. Az előírás ugyan hagy kiskaput, amivel az oktatók élhetnek, a hallgatók azonban mégsem örülnek, mert gyakran azonos időpontra hirdetnek meg kötelező órákat, miközben a szegényebb családból származók esetében előfordulhat, hogy nem tudnak diákmunkát vállalni. A lépést a kari vezetés azzal indokolta, hogy drasztikusan esett az utóbbi években az előadásokra járó hallgatók száma, de ők is látják a felmerülő problémákat, így szükség esetén finomítják a szabályozást.

"A hallgatók részvétele a tantermi órákon kötelező. Az előadásokról való 6 alkalmat meghaladó hiányzás esetén a vizsgára bocsátást, illetve a teljesítés aláírással történő értékelését meg kell tagadni, az ETR-be pedig a „nem értékelhető” bejegyzés kerül."

A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara módosította

a tanulmányi és vizsgaszabályzatát

. Korábban az előadások többségének látogatása fakultatív volt, az kar oktatói csak ritkán éltek azzal a lehetőséggel, hogy nem szemináriumnak, vagy gyakorlatnak minősülő óráikon való részvételt kötelezővé tegyék. (A másik óratípusnál eddig is három hiányzást engedtek meg pótlás nélkül.) Az online fórumokon több hallgató is kritizálta az elképzelést, amely szerint most már azon tantárgyak óráira is be kell járni, amelyekből vizsgára kötelezték őket. A diákok elsősorban a karra jellemző óraütközések és a megélhetéshez szükséges munkavállalás miatt tartják rossznak az új szabályozást. Úgy látják, nem összevethetőek más karok hallgatóival, mert sokkal több órát kell látogatniuk, s vizsgát teljesíteniük azonos számú kreditért, mint az informatikus-, vagy kémikushallgatóknak. Többségük főszakja mellett egy úgynevezett minor szakon is tanul, azaz legalább kettő, de tanárszak esetében akár öt tanszék is felel egy diák óráinak meghirdetéséért.

"Magát a koncepciót jónak tartom, fontos, hogy minél több hallgató legyen bent a kurzusokon, de akkor az órarendi struktúrát hozzá kell igazítani az elváráshoz. Bizonyos objektív tényezők megakadályozzák az ötlet sikerességét, különösen a pedagógus szakokon egyszerűen nem lehet biztosítani az óraütközések elkerülését" - fogalmazott

Fodor István

történelemtanár - társadalomismeret-tanár szakos hallgató, az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) korábbi első helyezettje. Megjegyezte, maga sem tudott bejárni minden kurzusra, mert előfordult, hogy egyszerre kettő-három órán is ott kellett volna lennie. Esetében az is bonyodalmat okozott, hogy órái egy részéért a BTK, a másik hányadáért a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar felelt. Szerinte az anyagilag nehéz helyzetben lévő diákok problémája még súlyosabb, hiszen ők az előadások időpontjában a tanulmányaikhoz, lakhatásukhoz szükséges pénzt keresik meg. Úgy látja, mindenképpen további finomítások szükségesek, mert kontraproduktív hatást válthat ki a hallgatóságban a lépés.

Patai Ádám

, az SZTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (EHÖK) sajtófőnöke hangsúlyozta, a BTK vezetése kezdeményezte az ötletet, "mindenképpen ragaszkodtak ötletükhöz", de az egyeztetésekben részt vett a kar hallgatói képviselete is. Az eredeti tervek szerint csupán három hiányzást engedtek volna, ez a HÖK-kel folytatott tárgyalásokat követően hatra növelték. A sajtófőnök azt gondolja, a dékáni vezetés is tisztában van azzal, hogy óraütközésekre lehet számítani, ezért a hallgatói képviselet úgy tekint erre, hogy ez egyelőre egy próbaidőszak. Hozzátette, információi szerint nem is kötelező élni ezzel a lehetőséggel az oktatóknak. Patai Ádám álláspontját erősíti a szabályzat hivatkozott fejezete is:

"A tantermi órákon való jelenlét nyilvántartásáról, a hiányzás miatti pótlás módjáról a kurzust vezető oktató rendelkezik"

, azaz akár el is tekinthet a névsorok írásától a tanár.

"Az SZTE BTK azért döntött úgy, hogy az egyetem más karain már régóta érvényben levő eljáráshoz hasonlóan szigorítja az előadások látogatásának szabályozását, mert több oktatótól, sőt hallgatóktól is érkezett jelzés arról, hogy az elmúlt években drasztikusan esett az előadásokat rendszeresen látogató hallgatók száma. Több oktató arra is felhívta a figyelmünket, hogy az előadástól való távolmaradás kimutathatóan negatív hatással van az illető hallgató tanulmányi eredményére. Ugyanakkor szembesülnünk kellett azzal a ténnyel is, hogy az előadásoktól való távolmaradás egyik – bár nem egyetlen - oka az, hogy az utóbbi években egyre több hallgatónk kénytelen alkalmi munkát vállalni ahhoz, hogy előteremtse megélhetésének, illetve egyetemi tanulmányainak költségeit" - írta a kar nevében kiadott közleményében

Gécseg Zsuzsanna

oktatási és ifjúsági dékánhelyettes. Hangsúlyozta, ezek figyelembe vételével, a HÖK-kel együttműködésben alakították ki, azt a szabályozást, hogy egy előadásról félévente maximum 6 alkalommal lehet hiányozni. "Ez a megoldás akkor is alkalmazható, ha a hallgatónak két előadása ütközik egymással; ez tipikusan akkor történik, ha egy hallgató párhuzamosan több, egymástól függetleníthető képzésre jár a karon. A félév első két hete – a kurzusfelvétel időszaka – ugyanis értelemszerűen nem számít bele a hiányzásokba, a szorgalmi időszak maradék 12 hetében pedig mindkét előadás teljesíthető a megengedett hiányzások kimerítésével" - nyilatkozta a kar képviselője. Megjegyezte, "a fenti változtatás csak a nappali tanulmányi rendben tanuló hallgatókat érinti, a levelező képzés esetén a hallgatókra a régi szabályozás maradt érvényben. A módosítások következményeit folyamatosan monitorozzuk, a tapasztalatok függvényében pedig szükség esetén tovább finomítjuk a szabályozást."