Az egymás közti szaporodás miatt a neandervölgyiek genomja olyan káros mutációkat is tartalmazott, amelyek 40 százalékkal csökkentették ezen ősemberek reprodukciós képességét a modern emberekéhez képest - állapították meg a kutatók, hozzátéve, hogy ezek az ártalmas génvariációk még ma is éreztetik a hatásukat néhány populáció esetében.
A neandervölgyiek DNS-mintáit elemző korábbi tanulmányok kimutatták, hogy ezekre az eurázsiai emberfélékre sokkal inkább volt jellemző a csoporton belüli szaporodás és genetikailag kevésbé voltak különbözőek, mint a modern emberek. A neandervölgyiek populációja évezredeken keresztül kicsi maradt, és a közeli rokonságban állók közötti párosodás a jelek szerint bevett gyakorlat volt - írta a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál. Nagyjából 50-100 ezer évvel ezelőtt az anatómiailag modern emberek csoportjai elhagyták Afrikát és távoli, neandervölgyi rokonaik hazájába telepedtek le, majd a két csoport keveredett egymással. A ma élő nem afrikai populációk genomjának kis töredéke a neandervölgyiektől való, ám ezek a szekvenciák csupán az emberi genom bizonyos részein koncentrálódnak, más régiókból teljesen hiányoznak. "Amikor a genetikusok ilyesfajta nem véletlenszerű elrendezésre bukkannak, megnézik, hogy milyen evolúciós erő állhat a háttérben" - mondta a tanulmányt vezető Kelley Harris, a Stanford Egyetem munkatársa, aki csoportjával abból a felvetésből indult ki, hogy a kérdéses erő a természetes kiválasztódás. A neandervölgyiekéhez hasonló kis populációk esetében a természetes kiválasztódás kevésbé működik, ami lehetővé teszi a gyenge, de káros mutációk fennmaradását. Amikor azonban ezek a mutációk egy nagyobb populációba, mint a modern embereké, átadódnak, a természetes szelekció idővel "szemet vet rájuk" és végül eltűnnek. A Genetics című folyóiratban közölt tanulmány szerzői számítógépes programmal szimulálták a neandervölgyiek evolúciója során felhalmozódott mutációkat, és megnézték, hogy azok "beáramlása" milyen hatással voltak a modern emberekre. Az eredmények azt sugallják, hogy a neandervölgyiek számos gyenge, de ártalmas mutációt hordoztak. Ezek együttes hatása pedig azt eredményezte, hogy 40 százalékkal kisebb valószínűséggel voltak képesek az utódnemzésre és génjeik továbbörökítésére. A neandervölgyiektől származó szekvenciák a ma élő nem afrikai populációk genomjának nagyjából 2 százalékát teszik ki. A neandervölgyi őseinktől örökölt ártalmas mutációk többsége ugyan mára elveszett, apró töredékük azonban valószínűleg még ma is megtalálható az emberben. Harris és kollégáinak becslése szerint a nem-afrikaiaknak nagyjából 1 százalékkal lehet alacsonyabb a reprodukciós képessége a neandervölgyi örökség miatt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.