Megreformálná az ösztöndíjrendszert és emelné a juttatásokat a HÖOK

Megreformálná a jelenlegi ösztöndíjrendszert és emelné a juttatásokat jövő szeptembertől a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK).

Gulyás Tibor

, a HÖOK elnöke pénteken budapesti sajtóbeszélgetésen elmondta: a 2007-es szabályozás megváltoztatására szerintük azért van szükség, mert jelenleg nincs koherens rendszer, a források - normatívák - és a juttatások között nincs összhang. Nehezen átlátható a rendszer, és tíz éve változatlanok az összegek. Új kezelendő problémaként jelölte meg, hogy a 41 szak, ahol központi a ponthatár, az önköltséges képzésben részt vevők számának emelkedését hozta. Jelezte: felmerült az önköltséges képzés reformja is, és a teljesítmény és szociális alapú ösztöndíj megjelenítése. Javaslatuk érintené az ösztöndíjakat és normatívákat is, és kilencmilliárd forintot többletforrást igényelne a jövő évi költségvetésben.

Kaizinger Tamás Töhötöm

, HÖOK tanulmányi és juttatási ügyekért felelős elnökségi tagja elmondta: javaslatuk szerint az egy főre jutó hallgatói normatíva a jelenlegi 119 ezer forintról 176 ezerre nőne, a lakhatási támogatás 60 ezer helyett 86 ezer forint lenne, a tankönyv, jegyzettámogatási, sport és kulturális normatíva 11 900 forint helyett 15 400 forint, a kollégiumi fenntartási normatíva 116 500 forint helyett 168 ezer forint, a köztársasági ösztöndíj 34 ezer forint helyett 44 ezer forint lenne. Gulyás Tibor a tanulmányi ösztöndíj esetében a fokozott teljesítményorientációt, az erősebb motivációt, a lemorzsolódás csökkenését jelölte meg célul. Javaslatuk szerint az ösztöndíjakat az egyes tantárgyakban elért teljesítményekhez kötnék, és a részösztöndíjakból állna össze a teljes juttatási összeg. A HÖOK kiemelt szociális ösztöndíjjal támogatná a leginkább rászoruló csoportokat, így azokat a hallgatókat, akik szülei alacsony iskolai végzettségűek (legfeljebb 8 általános), továbbá akik elégtelen lakókörnyezetben (szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezet, félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakás) élnek. Ebbe a körbe sorolnák azokat, akik szülei tartósan munkanélküliek (elmúlt 16 hónapból 12 hónap), továbbá a családfenntartó hallgatókat, a súlyosan fogyatékos vagy korábban tartós nevelésbe vett hallgatókat. Átalakítanák ugyanakkor a bírálati rendszert, beemelnék a kritériumok közé a fajlagos jövedelem számítását, és a visszaélések megakadályozása érdekében objektív szempontként a szülői jövedelmet vennék figyelembe, függetlenül a hallgató bejelentett lakcímétől. Számítanának a lakóhely távolsága mellett az utazási körülmények is. Változtatnának a köztársasági ösztöndíj összegén és rendszerén is. Előbbi 2008 óta változatlan, és jelenleg 1000-1200 hallgató részesül az ösztöndíjban. A cél a juttatás presztízsének visszaállítása, az ösztöndíj mértékének növelése. Azt is szeretnék, ha a jövőben az okleveleket a köztársasági elnök adná át. Gulyás Tibor kitért az önköltséges hallgatók számára javasolt ösztöndíjra is, és elmondta: különösen fontos ösztönözni azon szakok hallgatóit, ahol az önköltséges hallgatók aránya nagy részét teszi ki az összes felvettnek. Ilyen juttatást ott adnának, ahol százból minimum hatvan önköltséges hallgató van. Az önköltség 5-10 százalékát különítenék el modelljavaslatuk szerint, a legjobbak akár teljes egészében megkaphatnák a költséget. A HÖOK elnöke közölte: a szükséges törvénymódosítások reményeik szerint már a nyáron, de legkésőbb ősszel megszülethetnek, és az új rendszer 2017 szeptemberében léphetne életbe.