Szegedi kutatók egy térképet szerkesztettek, amelyen rendszerbe foglalták egy baktériumsejt evolúciós nyersanyagait. Ezzel előre tudják jelezni, hogy egy baktérium milyen új környezethez tud alkalmazkodni, így segítik az antibiotikumok fejlesztését.
A kutatás eredményeiről
Kintses Bálint
, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársa az M1 aktuális csatornán szombaton elmondta, a mikroorganizmusok gyorsan tudnak alkalmazkodni az új környezethez. Ez sok fejtörést okoz az emberiségnek, próbálják visszaszorítani azokat például antibiotikumokkal - magyarázta. A kutató közölte, hogy ez az alkalmazkodás, evolúció a sejtek "mellékreakcióiból" származik, de ezzel a tudomány eddig nem nagyon foglalkozott, az utóbbi években azonban kiderült, hogy ezek az evolúciós nyersanyagok képezik az alkalmazkodás alapját, vagyis ezen folyamatok segítségével válik egy baktérium antibiotikum-rezisztensé. Kintses Bálint elmondása szerint az evolúciós nyersanyagok alacsony hatékonysággal vannak jelen, de amikor szükség van rájuk, felerősíthetők mutációkkal. Hozzátette: egy olyan módszert hoztak létre, amellyel ki tudják mutatni a környezetünkben egy adott evolúciós nyersanyag jelen van-e. Ha gyakori - folytatta - , akkor nagy a valószínűsége, hogy az adott antibiotikum, illetve hatóanyag rövid időn belül hatástalanná válik a baktériumokkal szemben. Ezeket az ismereteket felhasználhatják antibiotikumok fejlesztésénél - tette hozzá.
Az antibiotikumok fejlesztését segítheti a szegedi kutatók által készített térkép - részletek ITT: http://szegedma.hu/?p=605110
Közzétette: Szegedma Hírportál – 2016. január 30.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.