Szegeden készül a szuperbaktériumok elleni csodafegyver + VIDEÓ

Évente félmillió tonna antibiotikumot fogyaszt az emberiség, és ez is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy egyre több veszélyes, a gyógyszereknek ellenálló baktérium jelenik meg. A szuperbaktériumoknak is nevezett kórokozókkal folytatott „fegyverkezési versenyről” és magyar kutatók ígéretes eredményeiről tartott előadást a 2015-ös Magyar Tudomány Ünnepén Pál Csaba Bolyai-díjas biológus.

A bőrünkön és a testünkben elképesztő sokféleségben élnek baktériumok - írja az

mta.hu

. Bélrendszerünk valóságos „dzsungel‟, amelyben hol békésen megférnek egymással, hol rivalizálnak a mikroorganizmusok. "Rengetegen vannak, gyorsan szaporodnak, nagyon változékonyak és alkalmazkodók, így a mikroorganizmusok esetében az evolúciós folyamatok hihetetlen sebességgel játszódnak le" – mondja

Pál Csaba

, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Bolyai-díjas biológusa. A baktériumok igen agyafúrt túlélési praktikákat fejlesztettek ki, hiszen nemcsak önmagukban változékonyak, hanem képesek egymás között is „csereberélni" a géneket. A bajokat tetézi, hogy az ember a túlzott mérvű, évi 500 ezer tonnányi antibiotikum-felhasználással igen erős szelekciós nyomást gyakorol a mikrobákra. Pál Csaba kutatócsoportjával azt vizsgálja, hogyan lehet hatékonyabbá tenni a baktériumok elleni küzdelmet. Kimutatták, hogy a kórokozó, ha csak egyetlen antibiotikumhoz alkalmazkodik is, más, hasonló kémiai szerkezetű szerekkel szemben is ellenállóvá válhat. A szegedi kutatócsoport azt is bebizonyította, hogy gyakorlatilag minden ellenálló baktériumnak van egy „Achilles-sarka": a rezisztencia kialakulásával párhuzamosan rendkívül érzékennyé válnak valamilyen más készítménnyel szemben. E felfedezésnek szerepe lehet komplex, több antibiotikum együttes alkalmazását előirányzó terápiák kidolgozásában.