Az ELI mellé angol nyelvű iskola is kell

Hamarosan elkezdődhet a munka a szegedi lézeres kutatóközpontban, a mérnökök, műszerészek, technikai dolgozók beköltöznek az épületbe. Igaz, csak 2017-2018-ra áll össze az ELI teljes személyi állománya, egyre égetőbb a kérdés: hol laknak és hol tanulnak majd a városba költöző kutatók és gyerekeik. Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója szerint szükség lesz egy angol nyelvű akkreditált iskolára nemcsak a kutatók, hanem a science park dolgozói miatt is.

a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóközpontban, az első álláshirdetések november eleji jelentkezési határidővel már elérhetőek az intézmény honlapján. „Itt kapnak helyett a komplexum kiszolgálását, karbantartását és fenntartását biztosító osztályok, illetve ezen területek munkatársai. Ők elsősorban mérnökök, műszerészek, technikai dolgozók” – tudtuk meg

Lehrner Lóránttól

, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójától. A szegedi lézeres kutatóközpontot a tervezés fázisában és az első kapavágás idején is az a kritika érte, hogy a komplexum elsősorban nem a helyieknek vagy a magyar vállalkozóknak teremt munkahelyet. A „bebútorozást” – mint azóta több fórumon is elhangzott – elsősorban külföldi beszállítók végzik: a legdrágább, úgynevezett HF PW lézerrendszert a francia Aplitude Technologies SA 5,91 milliárd forintért szállítja le és vállalja a mérnökök, kutatók betanítását. A közbeszerzések nemzetköziek, a franciák mellett szállítanak a németek, a litvánok, a görögök, a svédek, sőt, hazaiak közül a Pécsi Tudományegyetem is. Lakatos, gépszerelő, kontroller, hálózati rendszermérnök és recepciós – csak néhány a jelenleg is elérhető állásajánlatok sorából, melyek alapján világossá válik, hogy a szegedi ELI ALPS nem kizárólag tudományos munkatársakat fogad. Szakmunkásokra, az adminisztrációt végző dolgozókra és karbantartókra is éppúgy szükség van az Öthalmi telepen. Várhatóan 2017-2018-ra áll össze a szegedi kutatóközpont személyi állománya, közel háromszázan dolgoznak majd a 11 hektáros területen. Az október 13-i közmeghallgatáson elhangzott: többek között Svédországból, Szaúd-Arábiából, Dél-Koreából és Kínából is érkeznek szakemberek a Tisza-parti városba, családostól. „Külföldről idetelepülő kollégáink lakhatásáról az első Szegeden töltött naptól kezdve gondoskodunk, amíg megtalálják a számukra megfelelő ingatlant. Természetesen a letelepedéssel és a lakhatással kapcsolatos adminisztrációs ügyintézésben is segítjük őket, így teljes mértékben a munkájukkal kapcsolatos teendőkre tudnak összpontosítani.

– válaszolta az ügyvezető igazgató arra a kérdésünkre, hogyan segítik a külföldi kutatók lakhatását.

Mi lesz a külföldi kutatók gyerekeivel?

A lakhatás csak az egyik, amit át kell hidalni a külföldről érkező szakemberek érkezésével, gyerekeik iskoláztatása sokkal összetettebb problémát vet fel. Ahogyan azt korábbi interjúiban Lehrner Lóránt is hangsúlyozta, a legnagyobb kockázatot az jelenti a szegedi ELI számára, ha nem tud megfelelő minőségben és számban kutatókat a városba vonzani, márpedig nincs könnyű helyzetben ha azt vesszük alapul, hogy olyan európai "vetélytársakkal küzd" kegyeikért, mint Hamburg vagy Barcelona. "Nemcsak a város kellemes miliője és jó elhelyezkedése számít, hanem a gyerekek iskoláztatása is fontos szempont a kutatóknak. Ebben a kérdésben már felvettük a kapcsolatot a városvezetéssel, az egyetemmel és a kormányhivatallal is, de vannak olyan magánintézmények, amelyek jelentkeztek nálunk napközis lehetőségekkel. Bízunk benne, hogy a két tannyelvű iskola mellett egy speciálisabb, akkreditált iskolára is szert tud tenni Szeged, ami nemcsak az ELI miatt, hanem az ELI mellett működik." További terhelést jelent a városra nézve a lézeres kutatóközpont köré tervezett science parkba betelepülő külföldi cégek magyar dolgozóinak elhelyezése. Az ügyvezető igazgató arra számít, a Tisza-parti város kedvező geopolitikai elhelyezkedése miatt többek között Romániából is ide lehet vonzani olyan családokat, akik végleg Szegeden telepednek le. Lehrner Lóránt nem kívánt részletekbe bocsátkozni, amikor arról faggattuk, számokban hogyan fejezhető ki a „nemzetközi szintű fizetés”. Annyit közölt: „a javadalmazás minden munkatársunk esetében egyéni bértárgyalás függvénye, ahol kiindulásként a végzettséget, illetve a szakmai tapasztalatot vesszük alapul. Az állásinterjúk utolsó szakaszában közösen határozzuk meg azt az összeget, ami mindkét fél számára megfelelő.”

A Humán Innovációs Szemle 2013-as Oktatói, kutatói keresetek elemzése nemzetgazdasági viszonylatban című munkája alapján gyors számítást végeztünk. 280 forintos USA dollár árfolyam alapján az Egyesült Királyságban 2012-ben forintba átszámolva egy tanársegéd éves bruttó fizetése 14 millió forint, míg egy egyetemi tanáré bruttó 25 millió forint volt.

Nem csak természettudományi szakembereket érdekel

„Tapasztalataink szerint a felsőoktatásban részt vevő hallgatók már a végzés előtt kifejezetten érdeklődnek az ELI-ALPS-nál betölthető munkakörök iránt. Az állásbörzéken észlelt visszajelzések alapján a humán, jogi, gazdasági és természettudományi karokon tanulók egyaránt szívesen válnának a szegedi lézeres kutatóközpont csapatának tagjává. Munkatársaimmal jelenleg is azon dolgozunk, hogy a hallgatók számára tanulmányaik minden szakaszán vonzó lehetőségeket tudjunk ajánlani, legyen szó akár gyakornoki, szakdolgozói, vagy fiatal kutatói pozícióról.” A szegedi kutatóközpont kiemelt helyi partnerei a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Biológiai Kutatóközpont, az ügyvezető igazgató ugyanakkor gyümölcsöző kapcsolatokról számolt be az a már említett októberi közmeghallgatáson Budapest, Berlin, Belgrád, és Milánó egyetemivel folytatott találkozókról.