A SZTE már szeptemberben mérni fogja a kompetenciákat – Mi változik az új felsőoktatási törvény okán?

A szegedi egyetem saját kompetenciatesztet állított össze. Náluk nem volt probléma a nyelvvizsgákkal. 2016-tól itt a duális képzés. A gólyatáborokban nem történtek problémás esetek. Az egyetem a jelenlegi információk szerint nem indít közösségi képzőközpontokat. Lapunk kérdéseire Karsai Krisztina, az SZTE oktatási rektorhelyettese válaszolt.

2015. július 6-án elfogadták az új felsőoktatási törvényt, amely szeptember 1-jén lép életbe, így a frissen felvett diákokat már érinti. Az új törvény lehetővé teszi az idegen nyelven történő kreditfelvételt az előírt krediteken túl, annak maximum 10 százalékában. Két félév átlagában 18 kreditet kell megszerezniük az állami (rész)ösztöndíjas hallgatóknak, mert ellenkező esetben átsorolják őket költségtérítéses képzésre. A bemenet és a kimenet során mérni fogják a hallgatók kompetenciáit azon cél érdekében, hogy láthatóvá váljon fejlődésük felsőoktatási tanulmányaik alatt. Létrehozzák az alkalmazott tudományok főiskolája, egyeteme intézménytípusát, illetve lehetővé válik közösségi képzőközpontok megalapítása, ahol már akkreditált intézmények folytathatnak kihelyezett képzést olyan településeken, ahol nincs felsőoktatás, de szükség lenne rá. A törvény hatásait a Szegedi Tudományegyetemre, az intézmény oktatási rektorhelyettese,

Karsai Krisztina

értékelte a SZEGEDma hírportálnak adott interjújában.

- Az új felsőoktatási törvény értelmében mérni fogják a bemenetel előtt és a kimenetnél is a kompetenciákat, megnézve, mennyit fejlődött az adott hallgató az évek során. Ismerünk-e erről konkrét információkat?

- A kormány felhatalmazást kapott a nemzeti felsőoktatási törvény alapján, hogy ezt a kérdést rendeletben szabályozza. Ma, 2015 júliusában, csak annyit tudunk, hogy lesz, s a fenntartónak az a szándéka, hogy a hallgatói kompetenciamérés megvalósuljon minden felsőoktatási intézményben. Szegeden is komoly kutatások folynak mind a közoktatási, mind a felsőoktatási kompetenciák mérése terén. A központilag elrendelendő kompetenciamérés „csapásirányát” ugyan még nem tudjuk, de bízunk benne, hogy SZTE-s kutatók és az itt folyó kutatások eredményeit is felhasználják.

Mind az eljárásokkal, mind a szakmai kérdésekkel kapcsolatban kíváncsiak vagyunk, mi lehet a kimenet, s reméljük, hogy az itt szerzett tapasztalatokat szintén fel tudják használni az országos rendszer kialakításánál is.

- Ez utóbbi szakonként kerül kialakításra, vagy az egész SZTE-n egységes lesz?

- Nem szakonként állítottak össze a kutatók mérőeszközöket, hanem témakörönként csoportosították a kompetenciákat (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, természettudományok, angol és problémamegoldás). A kimenet sem elsősorban az adott szak követelményeit kéri számon, habár egyes részeknél meg fog jelenni a későbbi értékelési fázisban, hogy a konkrét végzettséghez szükséges kompetenciák fejlődtek-e.

- Javulhat-e a Szegedi Tudományegyetem intézményébe, oktatóiba vetett bizalom, ha nyilvánosságra kerülnek a kompetenciamérések bemeneti és a kimeneti eredményei? Terveznek-e erre építeni az intézmény népszerűsítése során?

- Igen, bízunk ebben, sőt a legfontosabb célkitűzésünk az említett projekt kompetenciamérési moduljában az volt, hogy a lemorzsolódó hallgatók visszavezetéséhez kapcsolódóan szerezhessünk adatokat. Egy ilyen munkát rögtön akkor kell elkezdeni, mikor megérkeznek a diákok az egyetemre. Azt reméljük, hogy a kompetenciák folyamatos nyomon követése által csökkenthetjük a lemorzsolódás kockázatát akár egyénenként, akár egy hallgatói tömeget nézve.

- Említette a lemorzsolódás problémakörét. Az új felsőoktatási törvény szerint két félév átlagában 18 kreditet kell teljesítenie az állami (rész)ösztöndíjasoknak, mert különben átsorolják őket önköltséges képzésre. Mit gondol, ez csökkenteni fogja a lemorzsolódási rátát, vagy inkább ellenkezőleg?

- Nem folytattunk ezzel kapcsolatos számításokat, hogy mit jelent a jelenleg a rendszerben tanuló hallgatók számára ez a teljesítés, kik kerülnek majd ezen szint alá.

A jogszabály ugyanakkor bizonyos tanulmányi átlagot is elvár, nos, ez már lehet aggályos is, de ezen feltétel kritikájánál is meg kell várni a „beígért” kormányrendeleti szabályt, hiszen jelenleg nem ismert számunkra, hogy milyen határok között kellene megszabni a tanulmányi átlag-minimumot az átsorolás elkerülése érdekében.

- Az új felsőoktatási törvény alapján a nyelvvizsgák nyilvántartásba vétele átkerül az Oktatási Hivatalhoz. Csökkentheti-e ez a hamis nyelvvizsgák számát, a nyelvvizsga botrányok kialakulását?

- Úgy gondolom, biztosan nem véletlenül döntött az oktatási kormányzat emellett, várható egyfajta könnyebb ellenőrizhetőség is. Tavaly ősszel részt vettünk abban a folyamatban, amelynek során megvizsgálták a nyelvvizsgák eredetiségét. Nálunk szerencsére nem volt akkora probléma, amely megkövetelte volna az ilyen szigorú átrendeződést, több ezernyi nyelvvizsgából öt alatti vizsgadokumentum „akadt horogra”.

- Megjelentek a jogok és kötelességek is az új felsőoktatási törvényben. A hallgatónak be kell tartania a felsőoktatási intézmény szabályait, tisztelnie kell az intézmény hagyományait, s az emberi méltóságot. Hogyan jelenik ez meg a szegedi egyetemen?

- A rendelkezés módosításának indoka elsősorban az a hiátus volt, hogy az uralkodó értelmezés szerint vitatott volt a felvételt nyert, de még be nem iratkozott gólyák joghelyzete. A dolog jogi oldalán túlmenően pedig, a kérdésre is válaszolva azt kell elmondani, hogy a gólyák a hallgatóktól és a tanároktól tudják átvenni az egyetem múltjának tiszteletét, ennek – bizonyos mélységű – ismerete elvárható mindenkitől, aki itt tanul. A hagyományok tisztelete megtestesülhet olyan szokásokban, eljárásokban, ceremóniákban, amelyek az intézmény történelmében gyökereznek és amelyek ápolása maga is hagyománnyá vált. Nyilvánvalóan a gólyatáboros botrányok miatt érte el a jogalkotó ingerküszöbét ez a kérdés, hiszen a gólyatáborok is végső soron a felsőoktatási hagyományokhoz tartoznak. Végre tehát megoldható lett jogszabályi szinten az előbb is említett probléma, hogy a hallgatók csak a beiratkozás után kerülnek hallgatói jogviszonyba az intézménnyel, a gólyatáborok viszont jellemzően ezt megelőzően vannak.

- Együttműködik-e az egyetem és az EHÖK azon cél elérésében, hogy továbbra is elkerüljék Szegedet az ahhoz hasonló a gólyatábori botrányok, mint amelyekben érintettek voltak az ELTE egyes karainak hallgatói önkormányzatai, hallgatói?

- Aáry-Tamás Lajos az oktatási jogok biztosa vizsgálatot kezdeményezett a gólyatáborok ügyében 2014 őszén. Ez arra késztett minket, hogy átnézzük a tavalyi és egyes azt megelőző gólyatáborok eseményeit az EHÖK, a kari HÖK-ök, az SZTE Életvezetési Központ bevonásával, különösen arra voltunk kíváncsiak, hogy volt-e panasz, atrocitás, ha igen, ezek milyen szinten kerültek kivizsgálásra. Örömünkre szolgált, hogy az SZTE rektora olyan jelentést írhatott az oktatási jogok biztosának, amelyben beszámolhatott arról, hogy nagyon sok gólyatábor zajlott az egyetemen, amelyeknek rengeteg elsőévest érintettek, de sem bűncselekmény, sem visszaélésszerű cselekmény nem történt. A vizsgálat eredményét megnyugvással vettük tudomásul.

A különböző karok hallgatói képviselői, illetve a karok vezetésének tagjai jó gyakorlatokat osztottak meg egymással annak érdekében, hogy a nemsokára elkezdődő „szezon” ismét zökkenőmentesen kezdődhessen és múlhasson el.

- Milyen változások érintik a 2016/2017-es tanévtől az SZTE szakjait?

A 2016/17-es tanévben a gépészmérnöki szakon kívül további, meglevő szakjainkon szeretnénk bevezetni a duális képzési formát, így a mezőgazdasági mérnök, az élelmiszermérnök, a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök, a mechatronikai mérnök, a gazdasági informatikus és a szociális munkás alapszakokon. Ezt igen komoly előrelépésnek tekintjük és reméljük, hogy a jövőre érettségizők is felismerik az ilyen képzési formának az óriási előnyeit.

- Érinti-e az SZTE-t, vagy valamely karát az újonnan létesített alkalmazott tudományok egyeteme? Tervezik-e a részvételt közösségi központok létrehozásában?

- Az alkalmazott tudományok egyetem típusának megjelenése aktuális információink szerint nem fogja az intézményünket érinteni. Jelenleg is folynak a kutatások, hogy a Szegedi Tudományegyetem hol, s milyen módon lehetne generátora közösségi központok létrehozásának. Világos, hogy a régiónkban vannak olyan települések, ahol korábban voltak felsőoktatási intézmények, s most újra igény lenne rájuk a helyi társadalmi szükségletek okán. Azt azonban nem állíthatom, hogy fix terveink lennének. A közösségi főiskolákkal kapcsolatosan a sajtóban megjelent már több település neve - ezekben a projektekben mi egyelőre nem vagyunk érintettek.