A gümőkór, másképpen TBC a legújabb kutatások alapján Kr. e. 5000 táján is pusztított az öreg kontinensen. A betegség nyomait rejtő hétezer éves csontokat Magyarországon tárták fel, számolt be a PLOS ONE amerikai tudományos folyóirat.
A hírről itthon
a Múlt-Kor.hu történelmi szakportál számolt be
.
Muriel Masson
, a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszékének antropológusa munkatársaival a késő neolitikum Tisza-kultúrájához tartozó 71 csontvázat vizsgált meg. A Hódmezővásárhely-Gorzsa környéki régészeti lelőhelyeken feltárt csontok közül öt esetben volt kimutatható a kór jelenléte. A tuberkulózis nyomai több ezer év távlatából leginkább úgy dekódolhatóak, hogy a szakértők alapos vizsgálat alá vesznek bizonyos, a csonthártyagyulladás következtében szimmetrikusan deformálódott csontokat. Ám sokszor ez sem a legcélravezetőbb, hiszen a csontváz érintettsége a tuberkulózisban szenvedők csupán 3-7 százalékánál figyelhető meg. Leginkább a gerincoszlopon, a nagy terhelésnek kitett ízületrészeknél, az arckoponya csontjain, valamint az ujjaknál láthatók a tünetei, a betegség jelei csontpusztulás képében jelentkeznek. Legutóbb az izraeli Atlit-Yam városánál fedeztek fel Mycobacterium tuberculosis baktérium által megfertőződött maradványokat, amelyek egy 12 hónapos csecsemőhöz tartoztak, s Kr. e. 9250-8160-ből valók. A gümőkór nyomait csak igen ritkán lehet kimutatni a régészeti leletekben. Az eddigi legrégebbi európai eseteket az észak-franciaországi Les Rues des Vignes melletti területeken találták meg, ezek a Meroving-korszakból (6-7. század) származtak. Egyiptomban már i. e. 3000 környékén élt egyedeknél is kimutatták a TBC jelenlétét, míg Latin-Amerikában 4000 éves a legrégebbi tuberkulózisos csontanyag. Masson szerint a magyarországi kutatás igazi fordulópontnak nevezhető, hiszen a csontvázakban nem csupán az eddigi legkorábbi, teljesen kifejlődött Mycobacterium tuberculosis baktérium nyomát találták meg, de a betegség európai jelenlétére is fény derült. A tuberkulózis az egyik legrégibb fertőző megbetegedések egyike, amely több évezrede sújtja az emberiséget. Az újkor végén, az iparosodás előrehaladtával egyre nagyobb intenzitással tombolt a rossz higiénés körülmények között élők között, ám a 20. század közepére sikerült visszaszorítani a "nyomor betegségét", amely az egyik legtöbb halálesetet okozó kór volt a történelemben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.