Szabó Gábor: Az adófizetőknek jó biznisz az oktatásba invesztálni + FOTÓK

A három legalapvetőbb oktatási kérdésre keresik a választ a pénteken kezdődő szegedi Vezetőtanítók és tanárok VIII. országos módszertani konferenciáján. Szabó Gábor, az SZTE rektora plenáris előadással szólt a szakmához.

Oktatási alapkérdések, mint a Mit?, Kinek?, és a Hogyan tanítsunk? merültek fel a szegedi Vezetőtanítók és tanárok VIII. országos módszertani konferenciáján.

Bácsi János

, a Gyakorlóiskolák Iskolaszövetség elnöke pénteki megnyitóbeszédében azt mondta, az oktatáspolitika ezek közül kettőt már megválaszolt helyettük azzal, hogy percre pontos tanmenetet írt elő, és 16 éves korra csökkentette a tankötelezettséget. Az egyik azonban továbbra is a levegőben lóg, mégpedig a „Hogyan?”. Erre a kérdésre próbálta megtalálni a választ

Szabó Gábor

, a Szegedi Tudományegyetem rektora a tanárokkal közösen. A Kihívások a társadalomban, innovatív válaszok az iskolákban című plenáris előadás felvezetéseként az akadémikus azt mondta, megfejtéssel ugyan nem tud szolgálni, viszont felvázolja azokat a kihívásokat, melyekkel nem csak a közoktatásnak, hanem a felsőoktatásnak is nap mint nap meg kell küzdenie. A rektor szerint elsősorban a közvélemény eltorzult képét kell megváltoztatni, és bebizonyítani a polgároknak, hogy mennyi társadalmi haszonnal jár egy diploma. „Az adófizetőknek jó biznisz az oktatásba invesztálni” - fogalmazta meg Szabó Gábor, hiszen nagyobb létszámú munkaerővel nőnek az adóbevételek, csökken a munkanélküliség, nem mellesleg pedig kevesebbet kell költeni szociális segélyezésre. Számos mítosz és hamis állítás kering manapság a felsőoktatásról – mondta – mint például a diplomás tömegképzés. Pedig a statisztikák azt bizonyítják, hogy hazánkban mindössze 22 százalékra rúg a diplomások aránya, míg az Európai Unió államiban ez összesen 30 százalék, az USA-ban pedig 50 százalék. Tehát nem túlképzésről, sokkal inkább alulképzettségről lehet beszélni. Az oktatáspolitikának ezért meg kell értenie, hogy ameddig nem zárkózik fel a humán erőforrás bázis, addig a beruházásokért sem kapkodnak a cégek. Az akadémikus saját oktatói tapasztalati alapján úgy véli alapvető probléma a magyar közoktatásban a funkcionális analfabetizmus, vagyis, hogy a diákok úgy állnak fel az iskolapadból, hogy képtelenek értelmezni az olvasott szöveget, esetleg csak a tananyag kulcsszavait ragadják ki és magolják be. „A rossz tartalmakkal oktatás kárt okoz a felfogásban, mivel a társadalom tagjai döntésképtelenek húsba vágó kérdésekben” - zárta gondolatait a szegedi rektor. A Gyakorlóiskolák Iskolaszövetsége igazgatói fórumot is szervez a Szegedi Tudományegyetemen október 3. és 5. között. Az idei esemény középpontjában a „Kihívások a társadalomban, válaszok az iskolában” tárgykör áll, ennek tükrében a szakma górcső alá veszi azokat az oktatási módszereket, melyekkel a megváltozott körülmények között is képesek fenntartani a hatékony tanítás eszközét. A pénteken kezdődő konferencián íz szekcióban (magyar nyelv és irodalom; idegen nyelvek; matematika; ember és társadalom; ember és természet; földünk és környezetünk; művészetek; könyvtár, informatika; pedagógia; testnevelés, sport, napközi) nyolcvanhat előadás hangzik el. A három napos rendezvény szervezésében az SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája, Napközi Otthonos Óvodája, az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskolája, az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium és az SZTE Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola is közreműködik.