Rektor és kancellár az egyetemen: kettős hatalom vagy pontos feladatmegosztás?

Kancellár felügyeli január 1-jétől három vezető universitas, így a Szegedi Tudományegyetem pénzügyeit is. A modellt a Pannon Egyetemen tesztelték, a jövő évtől kiterjesztik.

A 2014-es esztendő is jelentős változásokat hoz a magyar felsőoktatásban, így például az egyetemek vagyongazdálkodással kapcsolatos irányításában. Ahogy arról a SZEGEDma.hu is beszámolt, a Felsőoktatási Kerekasztal szeptember 20-án nagy többséggel fogadta el

a felsőoktatási stratégiát

, melynek értelmében a kancellári rendszer - a veszprémi Pannon Egyetem után - mintaként 2014. januártól a Nemzeti Tudományegyetemeken, azaz a Debreceni és Szegedi Tudományegyetemen, valamint az ELTE-n indulhat el. Portálunk úgy tudja, a kormányzat november 30-áig szeretne döntést hozni a három kancellár személyét illetően. A kancellárok lesznek azok, akik előkészítik - indoklást mellékelve - a döntéseket, majd a végső döntést a szenátus és a rektor hozza majd meg. A kancellárok kiemelt feladatának számít még a gazdaságilag előnytelen konstrukciók megakadályozása is, valamint az informatikai park működtetése. A kancellári rendszert ezt követően 2015. január 1-jétől kell kötelezően bevezetni az összes intézményben.

A működési hatékonyságot növelné a kormányzat

A SZEGEDma.hu birtokába került felsőoktatási stratégia mindezt a működési hatékonyság növelésének szándékával magyarázza. A kormányzat célja az akadémiai (oktatási-kutatási) autonómia biztosítása, ugyanakkor a sokmilliárdos költségvetéssel működő intézmények menedzsmentjének és gazdálkodásának fejlesztése, valamint a tulajdonosi (fenntartói) kontroll, a klasszikus "board of directors" szerepek erősítése. A kancellár jogköreiről szólva a dokumentum kiemeli, hogy munkáltatói jogkört kell kapnia minden olyan munkatárs felett, aki nem elsődlegesen oktatási-kutatási feladatot lát el. Egyetértése (ellenjegyzése) szükséges a szenátus minden olyan stratégiai döntése és intézkedése hatályba lépéséhez, amely az adott intézmény gazdálkodását érinti, illetve "gazdasági következménnyel jár". Törvényi felhatalmazást és jogszabályi szabadságot is kap optimális munkaszervezete kialakításához.

A kancellár jogkörei

A kancellár feladatait, hatás- és jogköreit az alábbiak szerint foglalja össze a felsőoktatási stratégia: 1, felel az intézmény gazdasági, pénzügyi (ideértve a kontrollingot is), számviteli, munkaügyi ügyeiért, az intézmény vagyongazdálkodásáért, ideértve a műszaki, létesítményhasznosítási, üzemeltetési, logisztikai, szolgáltatási, beszerzési és közbeszerzési kérdéseket is, továbbá az informatikai terület működéséért; 2, gondoskodik az intézményben a jogszabályoknak megfelelő pénzügy-szakmai kompetencia biztosításáról; 3, gyakorolja az ő területéhez tartozó közalkalmazottak felett a munkáltatói jogokat; 4, az intézmény gazdálkodásával, pénzügyeivel, vagyongazdálkodásával, informatikai területet érintő előterjesztések esetén ellenjegyzési joggal rendelkezik, az ilyen területeket érintő előterjesztéseket csak a kancellár ellenjegyzése esetén lehet a szenátus elé vinni; 5, a kancellár felel az intézmények részvételével működő gazdasági társaságokkal és gazdálkodó szervezetekkel kapcsolatos tulajdonosi feladatokért; 6, köteles olyan gazdálkodást folytatni, amely az elfogadott intézményi stratégia és költségvetés érvényesülését szolgálja.

Nem megerősített gazdasági főigazgató, hanem vezérigazgató

A tervezett feladatmegosztás szerint tehát az oktatási-kutatási terület irányítása a rektor kompetenciája marad, míg a gazdasági irányításban a kancellár kap primátust. Nem megerősített jogkörökkel rendelkező gazdasági főigazgatót, hanem az intézmény működtetéséért felelős felsővezető menedzsert, tulajdonképpeni "vezérigazgatót" szánnak a felsőoktatási intézményekbe. A szakállamtitkárság háttéranyagai szerint "nem elsősorban a megszerzett papírok" számítanak a kinevezésnél – elég az egyetemi, illetve főiskolai végzettség és egy világnyelv ismerete –, hanem a "kompetencia és a tapasztalat oldaláról fogják megközelíteni az alkalmasságot". Nem kötnének ki pénzügyi, közgazdasági, jogi végzettséget. Vezetői tapasztalat meglétét viszont előírnák: a kancellárnak rendelkeznie kellene olyan felsővezetői előélettel, melyet az adott intézmény költségvetésének minimum 1/20-ával, illetve az alá tartozó felsőoktatási dolgozók minimum 1/40-ével bíró korábbi munkahelyen szerzett. A továbbképzést magára vállalja a kormányzat: kizárólag egy helyen, állami monopóliumként a Nemzeti Közszolgálati Egyetem dolgozza ki, hirdeti meg azt a tanfolyamot, amelyet "éves továbbképzési kötelezettség formájában" előírnak a kancellároknak. A kancellár a felsőoktatási intézmény közalkalmazottja lesz, munkáltatója az oktatásért felelős miniszter. Akárcsak a központi költségvetési szerveknél, az új vezetőt pályázat útján választanák ki, amelynek végén a mindenkori oktatásért felelős miniszter döntené el, ki a befutó. Előterjesztése alapján az egyetemi kancellárokról a miniszterelnök döntene.

Kulcskérdés a kulcsszereplők viszonya

A rektor és a kancellár között várhatóan kialakuló "kettős hatalomról" a felsőoktatási stratégia - kiemelt jelentőségűnek nevezve a az intézményirányítás kulcsszereplői egymáshoz való viszonyának tisztázását - úgy fogalmaz, a rektor marad az intézmény első számú vezetője, az oktatási, kutatási és tudományos tevékenység irányítója, míg a kancellár az intézmény működéséért, az oktatási, kutatási, tudományos tevékenység hátterének zavartalan biztosításáért felelős felsővezető.

Szabó Gábor

, a Szegedi Tudományegyetem rektora az ügyben

a HVG-nek korábban úgy nyilatkozott:

"kettős hatalom nem lehet, világosan meg kell osztani a feladatokat, pont úgy, mint egy elnök és a vezérigazgató között". Szerinte továbbra is a rektornak kell átlátnia a stratégiát és a rendelkezésre álló – nem csak anyagi értelemben vett – erőforrásokat, hogy irányítani tudja, merre tart az egyetem. Ehhez teszi hozzá a finanszírozási oldalt a kancellárt, vagyis "kettejük közt egy pontos munkamegosztás kell", s hozzáfűzte, a nagy egyetemek jóval komplexebbek, mint egy cég, így a menedzseri készségeket magával hozó kancellárnak "meg kell tanulnia a felsőoktatást mint rendszert".