Erős mezőny a jubileumi Sófi-konferencián + FOTÓK

Tizedik alkalommal tartotta meg biológus seregszemléjét az SZTE Tehetségpont keretében működő Sófi József a Szegedi Tehetségekért Alapítvány a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban.

Sófi József

, az alapítvány létrehozója, a Szegedi Tehetséggondozó Tanács tagja portálunknak elmondta, nagyon magas színvonalú előadások hangzottak el, melyek méltóak a tízéves jubileumhoz. Megtudtuk, a doktoranduszok kategóriájában a 2009-es esztendő volt a sztenderd, amihez hasonlítani szokták a mezőnyt – az idei bizony elérte azt a színvonalat. A mesterképzésben is igen kiváló indulókat hallhatott a zsűri. Itt a 2008-as év volt a legkiemelkedőbb, és ebben a kategóriában is sikerült elérni az etalont. „Biztosítva látszik a biológus-utánpótlás, biztos vagyok benne, hogy még hosszú évekig világszínvonalú kutatókra számíthatunk Szegeden” – összegzett Sófi József.

Sikertörténet

Az elmúlt tíz év egyértelmű sikertörténet, a konferencia jelentős tudományos eseménnyé nőtte ki magát – fogalmazott a konferencia eredményhirdetésén

Kovács Kornél

, a Biotechnológiai Tanszék professzora, a Sófi-alapítvány kuratóriumának elnöke. Kiemelte, többek között itt érte el első sikereit

Maróti Gergely

, aki az Egyesült Államokból hazatérve világszínvonalú kutatócsoportot alapított Szegeden, jelenleg is az SZBK Biokémiai Intézetének munkatársa. Példaként szolgálhat a kétszeres Sófi-ösztöndíjas

Lipinszki Zoltán

molekuláris biológus, aki később Junior Prima Díjat is kapott, ma a cambridge-i egyetemen kutat.

Nagy László

a Mikrobiológiai Tanszéken ért el jelentős kutatási eredményeket, Nagy Zsolt genetikus pedig egy jól prosperáló géndiagnosztikai céget hozott létre.

A konferencia díszvendége idén

Venetianer Pál

akadémikus, a szegedi egyetem címzetes egyetemi tanára volt, a magyar molekuláris biológia legjelentősebb iskolájának megteremtője, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont korábbi főigazgatója. „Jó érzés volt látni a díjazottakat, elsősorban azért, mert a magyar tudomány helyzetét és kilátásait illetően nem nagyon rózsás a kedélyem mostanában, üdítő, ha látja az ember, hogy a fiatalok milyen lelkesen, ambíciózusan készülnek erre a pályára” – mondta el portálunknak a professzor. Arra a kérdésre, hogy mit tanácsolna ma egy fiatal kutatónak, Venetianer Pál úgy válaszolt, mint szenior magyar kutató természetesen azt szeretné, hogy mindenki maradjon és dolgozzon itthon. „Ha viszont őszintén és egyénileg akarok tanácsot adni, akkor azt mondom, hogy menjenek ki külföldre. A kettőt úgy lehet egyeztetni, hogy talán remélhető, hogy valamikor javul a helyzet, és akkor visszajöhetnek a fiatalok – tapasztalatokkal gazdagodva” – így az akadémikus.

Sportoló patkányok és „agyunkra menő” molekulák

A konferencián összesen 19 előadás hangzott el mesterképzés és doktorandusz kategóriákban.

A mesterképzés győztese

Szabó Renáta

másodéves MSc-hallgató, aki a rekreatív – azaz szabadidős – testmozgás szív- és érrendszerre gyakorolt védőhatásait vizsgálta patkányokon, de mint elmondta, az emberekben is ugyanezek a mechanizmusok játszódnak le. Olyan mozgásra kell gondolnunk, amely nem hirtelen, nagy izmok működését veszi igénybe, nem megerőltető, csak jól esik a szervezetnek – magyarázta a biológushallgató. Megfigyeltek természetesen kontrollállatokat is, ők nem „sportoltak”, azaz egy dobozban, kisebb területen tartották őket. A kísérleti patkányokhoz pedig futókereket raktak be, ez jelentette a „szabadidős testmozgást”. Az eredmény: két enzimrendszer működése is jelentősen emelkedett, illetve koszorúér-szűkület után az infarktusos terület nagysága is csökken futás hatására – tudtuk meg Szabó Renátától, aki továbbra is Szegeden szeretne maradni, és doktori képzésben folytatná kutatásait. Másodszor nyerte el a Sófi-vándorserleget

Walter Fruzsina

, harmadéves doktorandusz (korábban 2010-ben még mesterszakos hallgatóként volt díjazott). Fruzsina az SZBK Biofizikai Intézet Molekuláris Neurobiológiai Laboratóriumában dolgozik, a csoport a gyógyszerek agyba való bejuttatását tanulmányozza, az agyi hajszálerek speciális szerkezetét, a véragy-gátat modellezik sejtekkel. Ennek megnyitásán keresztül igyekeznek olyan megoldásokat találni, hogy az agyba különböző terápiás vegyületek bejuthassanak – ez egyáltalán nem könnyű, éppen ez nehezíti az idegrendszeri betegségek kezelését – tudtuk meg a doktorandusztól. A kutatások során egyre több vegyületet sikerült már bejuttatni az agyszövetbe, de még mindig sok kérdés vár megválaszolásra. Walter Fruzsina a PhD-képzés után külföldi tapasztalatokat szeretne szerezni, de utána hazatérne. A hagyományoknak megfelelően a győztesek témavezetőinek tevékenységét is elismerték, így

Varga Csaba

egyetemi docens Ferenczy Lajos-emlékdíjban,

Deli Mária

pedig Farkas Tibor-díjban részesült. (Érdekesség, hogy Varga Csaba annak idején Sófi József évfolyamtársa volt.)

A stressztől a hasnyálmirigy-gyulladásig

A mesterképzésben harmadik lett

Harazin András

, másodéves biológus mesterszakos hallgató, aki az akut hasnyálmirigy-gyulladás agyi hatásait vizsgálta. Mint mondta, a szakma szépsége éppen abban áll, hogy a kutató valami újat, másként lát, vagy valami régit másként szemlél – ez a motiváció. „Ebben a megbetegedésben is nagyon sok minden ismeretlen még, ha közelebb tudnánk jutni, azzal sok emberen tudnánk segíteni” – fogalmazott a hallgató. Második helyezést ért el

Takács Zoltán

szintén másodéves hallgató, aki sóstressznek kitett paradicsomnövény fiziológiai és molekuláris szintű reakcióját vizsgálta. A díjazott elmondta, egyre nagyobb a szikesedés, és a növekvő népesség mellett ezeket a területeket is be kell fogni termőföldnek, de a növények csírázóképessége kicsi. A doktoranduszok kategóriájában harmadikként végzett

Kocsis Kitti

másodéves PhD-hallgató, aki két évvel ezelőtt már nyert Sófi-konferenciát még mesterszakos hallgatóként. Neuroprotekciós lehetőségeket kutat, a stroke-os eseményt követő funkcionális károsodásokat igyekeznek kivédeni. Előadásában hangsúlyozta, nem mindegy, hogy milyen stratégiákat kombinálnak, mert azok lehetnek hatásosak is, de egymás hatását ki is olthatják. Második helyezést ért el

Horváth Edit

harmadéves doktorandusz, aki olyan molekulákat tanulmányoz, amelyek elősegítik a növények túlélését a különböző stresszhatások esetén – sóstressz, vagy szárazság esetén. Horváth Edit paradicsomon és lúdfüvön vizsgálta a molekulákat, utóbbi különösen jó modellnövény a folyamatok megfigyelésére.