Az epilepsziás rohamokat gyógyítja az SZTE kutatója

Magyar kutatóknak állatkísérletekben sikerült koponyán kívül elvégzett elektromos ingerléssel megállítani az epilepsziás rohamok egy bizonyos típusát, eredményüket az egyik legrangosabb tudományos folyóirat, az amerikai Science magazin augusztus 10-i számában ismertették.

Berényi Antal

, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Élettani Intézetének tanársegédje a Kossuth Rádió 180 perc című magazinműsorában péntek reggel beszélt kutatásaikról. Mint elmondta, kutatásuk alapvető célja az volt, hogy bizonyítani tudják: a koponyán kívülről érkező elektromos ingerek segítségével lehet módosítani azokat a folyamatokat, illetve az információfeldolgozást, amelyek az agyban zajlanak. "Ehhez választottunk egy betegségmodellt, egy epilepsziamodellt, ahol az agy normális működési struktúrája felborul, és ezt próbáltuk helyreállítani külső ingerekkel" - magyarázta Berényi Antal. A kutató szerint kísérletsorozatuk vívmánya, hogy az elektródokat nem az agyba implantálják, ahogy például azt a Parkinson-kór kezelésében már régóta alkalmazzák, hanem a koponyacsont külső felszínére. "Ez azt jelenti, hogy a koponyát nem kell felnyitni, a bőr alá, a koponyacsont külső felszínére ültethető az elektróda" - tette hozzá. Berényi emlékeztetett arra, hogy az összlakosság mintegy 1 százaléka szenved epilepsziában, ami 100-150 ezer embert jelent Magyarországon. Az érintett páciensek 20 százaléka gyógyszerekkel nem kezelhető. Az új eljárás rajtuk, azaz körülbelül 30 ezer emberen segíthetne. A jövőre vonatkozóan a kutató elmondta, hogy alkalmas lehet az eljárás más jellegű betegségek kezelésére is, ha célzottan más agyterületeket ingerelnek így, például depresszió vagy más pszichiátriai kórképek esetében is segíthet módszer. A most publikált állatkísérletes eredmények után a humán próbákra is szükség lesz, amelyek Berényi Antal reményei szerint minél hamarabb megkezdődnek. Ezt azonban vélhetően másik kutatócsoport fogja elvégezni a megfelelő engedélyek beszerzését követően. A Science magazinban közzétett tanulmányban szerzőként és kapcsolattartóként szerepel Buzsáki György Agy-díjas kutató is, akinek a Newark-i Rutgers Egyetemen, valamint a New York-i New York Egyetemen lévő laboratóriumában Berényi is munkatársként tevékenykedik.

Berényi Antal a Szegedi Tudományegyetem honlapján megjelent cikkében is beszélt a kutatásról.

Munka az Agy-díjas Buzsáki György mellett

"Állatkísérletekkel bizonyítottuk, hogy a koponyán kívülről érkező elektromos ingerek segítségével lehet módosítani azokat a folyamatokat, illetve azt az információfeldolgozást, amely az agyban zajlik. Például epilepsziás roham idején az agy normális működési mintázata felborul. Ám ezt sikerült helyreállítanunk külső elektromos ingerekkel" – magyarázta Berényi Antal. A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Élettani Intézetének tanársegédje uniós Marie Curie-ösztöndíjjal három éve dolgozik az Amerikai Egyesült Államokban a Newark-i Rutgers Egyetemen, valamint a New York-i New York Egyetemen lévő laboratóriumban az Agy-díjas Buzsáki György munkatársaként. Ott kezdte el a projektet, amely arra kereste a választ, hogy az agyon kívüli elektromos ingerrel befolyásolható-e az idegsejtek működése. – Ha egy-egy idegsejt működését befolyásoljuk, ezek nem föltétlenül adódnak össze. A holisztikus elemzés alapelvei alapján az idegsejtek rendszerének egészét vizsgáltuk – jellemezte módszerüket az ifjú szegedi kutató.

Ötlet, gép, cikk

– Kísérletsorozatunk egyik alapötlete, hogy az elektródokat nem az agyba implantáljuk, mint ahogy például a Parkinson-kór kezelésében már évtizedek óta alkalmazzák, hanem a koponyacsont külső felszínére, a bőr alá. Tehát a koponyát nem kell felnyitni, ugyanakkor a sebészi beavatkozás teljesen nem mellőzhető – ismerte el a www.u-szeged.hu kérdésre válaszolva Berényi Antal. Hozzátette: további előnye az eljárásnak, hogy nem kell állandóan stimulálni az agyat, aminek működését folyamatosan figyeli a műszer, és csak akkor avatkozik be, ha az epilepsziás roham kezdetére utaló jeleket észlel. Sőt: az ingerek is finom, a roham intenzitásához illeszkedő időbeli mintázatot követnek. Így hát e műszer azokhoz a modern pacemakerekhez hasonlatos, amelyek folyamatosan figyelik a szív aktivitását, s ehhez igazítják működésüket. Minderről Berényi Antal – kínai, argentin kollegáival, illetve a munkát koordináló Buzsáki professzorral együtt – publikált cikket a Science Magazin

2012. augusztus 10-én megjelent számában.

Az ifjú szegedi kutató elárulta: jó munkakapcsolat alakult ki közte és Buzsáki György között. Úgy véli: az Agy-díjas professzor mellett azért találta meg a helyét, mert az amerikai laboratóriumban egyaránt hasznosíthatta élettudományi, elektronikai és programozási ismereteit. Így az ötletén alapuló eljáráshoz Berényi Antal maga tervezte és készítette a gépeket, végezte az állatkísérletes műtéteket, adminisztrálta az eredményeket, értékelte az adatokat. Az agykéreg ingerlésének hatásosságát a legmodernebb optogenetikai módszerekkel bizonyították, génmódosított egereken – látható az alábbi illusztráción.

Feladatok itthon

"Az agy elektromos stimulálása ne zavarja a detektálást! Ez lehet az egyik megoldandó feladata a szeptembertől a szegedi laboratóriumban folytatandó munkának" – villantotta föl a jövőt Berényi Antal, aki a 3 évnyi külföldi munka után hazatér. Elmondta: állatkísérletes eljárásokkal foglalkozik, a humán próba várhatóan más kutatócsoportra vár. Reméli, hogy a módszer felkelti az orvos-kutatók érdeklődését, ugyanis az más jellegű epilepsziás pacienseknek, illetve egyéb betegségek – például a depresszió vagy más pszichiátriai kórképek – esetében is segíthet. Látáskutatással foglalkozott kezdetben Szegeden Berényi Antal. Elárulta: családjának több generációja Szegeden diplomázott. Péteriből érkezett a szegedi egyetemre, már orvostanhallgatóként megszerette a Tisza-parti várost. Orvos-kutatóként egyszerre több projekten is dolgozik, társszerzőként jelent már meg publikációja a Nature Neuroscience és Neuron című tudományos folyóiratban is. Uniós ösztöndíjasként az Amerikai Egyesült Államokban bekapcsolódott Buzsáki György hippocampus-kutatásába is. A sikerre vitt, a Science-ben publikált eljárás jelentőségéről Berényi Antal elmondta: megállíthatóvá válhat az epilepsziás rohamnak az a típusa, amelyre eddig nem találtak gyógyszert. Száz ember közül egy epilepsziában szenved – Magyarországon összesen 100-150 ezer páciens. Ám az epilepsziás betegek 20-30 százaléka gyógyszerekkel nem kezelhető. Csak Magyarországon 30 ezer paciensnek segíthet az új eljárás.