Szegedi Tudományegyetem: nincs nyelvvizsga – nincs diploma?

Az SZTE-n az elmúlt 3 évben 16 354 oklevelet állítottak, ebből a hiányzó nyelvvizsga miatt 3989 hallgatónak beragadt a diplomája, és nem kaphatta meg a tanulmányok befejezését igazoló dokumentumot. Majdnem minden negyedik oklevelet így nem oszthattak ki.

Varga Zsuzsannától

, az SZTE Rektori Hivatalának oktatási igazgatójától, ETR-projektvezetőtől megtudtuk, abban a három évben, amikor a nyelvvizsga hiánya miatt ki nem adott oklevelek már bekerültek az országos statisztikai rendszerbe, az alábbi számokat jelentette az SZTE: 2009-ben a kiadott oklevelek száma 5275, ebből 1222-öt nyelvvizsga hiányában nem kézbesítettek. 2010-ben 5636-an diplomáztak, ebből 1457-en az említett ok miatt nem vehették át az oklevelet, míg tavaly 5443 diplomásból 1310 jutott erre a sorsra. Az új felsőoktatási törvény szerint 2016-ig nem feltétlenül kell államilag elismert nyelvvizsga a legalább 3 éve várakozó diplomához, a felsőoktatási intézmények dönthetnek úgy, hogy saját szervezésű, általuk meghatározott követelményszintű vizsgát is elfogadnak. Bár a Magyar Rektori Konferencia csak március 26-án fogalmazza meg ajánlásait a kérdésben, több intézmény már elhatározta, hogy él a lehetőséggel. Egyesek saját vizsgát szerveznek, vagy egyéb feltételekhez kötik a diploma kiadását. Az SZTE Oktatási Bizottsága múlt csütörtökön tárgyalta a beragadt diplomák ügyét. Varga Zsuzsannától megtudtuk, az a javaslat született, hogy akiknek a hiányzó nyelvvizsga miatt nincs meg a diplomájuk, azoknak is valamilyen akkreditált, hivatalos nyelvvizsgát kell tenniük, nem elég a belsőleg megszervezett, könnyített vizsga. Egy-két szakon lesz talán némi könnyítés, hogy a nyelvvizsgának esetleg elengedik az írásbeli vagy a szóbeli részét. Ezt a karok külön határozták meg szakonként. Ebből óriási nagy táblázat lesz – most készül –, amely tartalmazza az összes szakot, a módosításokat pedig a szenátus fogja jóváhagyni. Az osztatlan és a mesterképzésekre nincs könnyítés, ezt a Magyar Rektori Konferencia is kimondta, és az SZTE is megerősítette. Az alapszakokban lehetnek csak különbségek. A Gazdaságtudományi Karon például a szaknyelvi középfokú komplex nyelvvizsga helyett javasolják elfogadni az általános komplex középfokút. Ez mindenképpen könnyítés, bár továbbra is középfokú és komplex marad a nyelvvizsga. Máshol – mint például a TTIK-n – nincs is könnyítés, marad az eredeti vizsgarendszer. Tavasszal már döntenie kell a szenátusnak, mert szeptember 1-től be kell vezetni a változásokat. A tanulmányi és vizsgaszabályzat kiegészítése lesz az elkészült táblázat. Összefoglalva: házi vizsgák nem lesznek, de a hallgatók a nyelvvizsgákat helyben is le tudják tenni, mert a lektorátus mindenféle nyelvvizsgáztatást végezhet az egyetemen, illetve tanfolyamokkal fogják segíteni ezen hallgatókat.