Korszerű talajkutató laboratóriumot alakítottak ki Szegeden

A talajba kerülő szennyező anyagok terjedésének modellezésére, illetve az ártalmatlanításra használt módszerek hatékonyságának vizsgálatára alkalmas korszerű talajkutató laboratóriumot alakítottak ki uniós támogatással a Bay Zoltán Közhasznú Nonprofit Kft. szegedi biotechnológiai intézetében – jelentette be Kiss István intézetigazgató csütörtökön a Tisza-parti városban.

A talaj és felszín alatti vizek több évtizedes ipari tevékenység következtében kialakuló szennyezése az 1970-es években kezdett a figyelem középpontjába kerülni, de akkor e jelenségeket még a szakemberek is csak elszigetelt, egyedi esetekként kezelték – mondta a kutató a témában rendezett Környezeti kármentesítés határok nélkül című konferencián. Az 1980-as, 90-es években vált világossá, hogy a szennyezett területek nagysága és a kármentesítés várható költsége messze meghaladja az előzetesen várt mértéket. Egy országos vizsgálat alapján csak hazánkba 30-40 ezer szennyező forrás lehet, az ártalmatlanítás várható költség elérheti az 1000 milliárd forintot, a munkához szükséges idő pedig a 3-4 évtizedet – tudatta a szakember. A szennyező anyagok helyszíni ártalmatlanításának egyik fontos módszere bioremediáció, amely során baktériumok, gombák vagy növények segítségével semlegesítik a talajba került veszélyes anyagokat. A szennyező anyagok típusától és eloszlásától függően számos ilyen módszert dolgoztak ki, ezek hatékonyságának vizsgálata azonban igen körülményes, hiszen a talajfelszín alatt 30-40 méteres mélységben lejátszódó folyamatokra ma is legfeljebb következtetni lehet – fogalmazott a kutató. A szegedi intézetben és a Nagyváradi Egyetemen – magyar-román határ menti együttműködésben mintegy 830 ezer euróból – végrehajtott fejlesztés lehetőséget teremt a laboratóriumban sikeres módszerek kipróbálására a természethez hasonló körülmények között a terepi tesztelés előtt. A laboratóriumban kialakított több köbméteres tartályt ismert tulajdonságú talajjal töltik föl, mesterséges talajvizet áramoltatnak benne, és a berendezésben elhelyezett szenzorok segítségével mérik a szennyezés terjedését, illetve a káros anyagokat lebontó baktériumok aktivitását – magyarázta el a modell működésének lényegét az igazgató. Hozzátette: a nagyváradi felsőoktatási intézmény kutatói a mérések során nyert adatok matematikai feldolgozását, és számítógépes modellezését végzik el.

Kiss István

hangsúlyozta, a laboratóriumban a korábbiaknál sokkal olcsóbban, rövidebb idő alatt és megbízhatóbban végezhető el egy ártalmatlanítási módszer tesztelése vagy dolgozható ki hatékony technológia egy környezeti probléma megoldására. Az új laboratórium alkalmas alapkutatásokra, hiszen egyedülálló talaj-ökoszisztéma vizsgálatok végezhetők benne, és kiemelt helye lesz az oktatásban is, mivel a hallgatók megismerhetik segítségével a környezetvédelem modern eszközeit és módszereit – tudatta a szakember.