Egyetem

A szőke haj kétszer bukkant fel az emberi evolúcióban

A szőke haj kétszer bukkant fel az emberi evolúcióban

2012. május 7., hétfő
A szőke haj kétszer bukkant fel az emberi evolúcióban

A sötét bőrű melanéz emberek szőke fürtjeinek genetikai alapja nem európai eredetű - állapították meg amerikai kutatók a Salamon-szigeteken élő emberek DNS-ének elemzésével, egyszersmind arra a következtetésre jutva, hogy a szőke haj kétszer fejlődött ki az emberi evolúcióban.

Az Ausztráliától északkeletre fekvő Melanézia szigetein élő emberek 5-10 százaléka természetes szőke, Európán kívül itt a legmagasabb a szőkék aránya, miközben Afrikán kívül a térség lakóinál a legsötétebb bőrük pigmentáltsága. Az amerikai Stanfordi Egyetem genetikusai a Salamon-szigeteken élő emberek DNS-ének elemzésével arra jutottak, hogy különleges jegyük, a szőke haj az európai emberekétől független genetikai úton fejlődött ki. Eredményük cáfolja a korábbi elméletet, hogy a gyarmatosító európaiak közvetítésével kerülhetett a térségbe - véli

Carlos Bustamante

kutatásvezető. "A szőke haj egyértelműen kétszer fejlődött ki" - idézte a genetikust a Nature News (

www.nature.com/news

). Bustamante és csoportja a Salamon-szigetek lakói közül 43 szőke és 42 sötét hajú ember genomját hasonlította össze. Kiderült, hogy a szigetlakók szőkesége szorosan összefügg a TYRP1 jelű génen felbukkanó egyetlen mutációval. Ez a gén kódolja az egérnél és az embernél is a pigmentációt befolyásoló egyik enzimet. Az európai emberek szőkeségével számos gén kapcsolatba hozható, ám a TYRP1 nincs köztük. Következő lépésként a genetikusok összevetették több mint 900 Salamon-szigeteki és nagyjából ugyanennyi máshonnan, a világ 52 régiójából származó ember DNS-ét. Az összehasonlítás azt mutatta, hogy a TYRP1 génen talált mutáció egyedi lehet, és csak Óceániára jellemző, ahol a szigetcsoport is fekszik. A mutációt egyébként a Salamon-szigetek lakóinak körülbelül negyede hordozza genomjában, ám recesszíven öröklődő jegyről lévén szó két szülőtől két ilyen kópiával kell rendelkeznie valakinek ahhoz, hogy szőke legyen. Nem minden szőke melanéz rendelkezik azonban a mutáns génnel, a szakértők becslése szerint csupán 30 százalékra tehető a hordozók aránya. A többi itt élő szőke világos hajának hátterében más ok áll, például a koruk vagy a nemük, mert a gyerekeknek és az idősebb nőknek jóval gyakrabban szőke a hajuk. A napsugárzás is megteszi a maga szőkítő hatását és további, szőkeséggel összefüggő gének is lehetnek még a háttérben. A tanulmányt a Science tudományos magazin legfrissebb száma ismertette részletesen.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.