Péntek óta zajlanak a Szent-Györgyi Albert konferencia párhuzamos tudományos tanácskozásai hat témakörben. Ezek egyikében a tuberkolózis evolúcióját vizsgálják, melynek különös aktualitást ad, hogy március 24. a Tbc Világnapja – éppen 130 évvel ezelőtt fedezte fel Robert Koch német kutató a tbc kórokozóját. Délelőtt a két utolsó Nobel-szekciót hallhatták a résztvevők. Az orvosi-fiziológiai Nobel-díjas Tim Hunt – aki az Egyesült Királyság londoni rákkutató intézetéből érkezett Szegedre – kezdte a napot érdekes és humoros előadásával. Hunt azt kutatja, miként szabályozódik a sejtosztódás. Mint ismeretes, mindannyian egyetlen sejtből leszünk több billió sejtű élőlények, a kutató ezt a folyamatot vette mikroszkóp alá. A tudós a sejtosztódást, vagy más néven sejtciklust szabályozó, úgynevezett ciklin fehérjéket írta le, melyek a sejtekben ciklikusan változnak – innen kapták nevüket –, ezek szabják meg, mikor kell a sejtnek osztódnia, mikor kell megállnia. Ez a kérdés nyilvánvalóan az embrióknál kritikus, mikor kifejlődik az ember, de emellett a szöveteink folyamatosan megújulnak, új fehérjék, új sejtek képződnek állandóan, amiben ugyanezek a gének és ciklinfehérjék vesznek részt. Vannak olyan esetek, amikor ezek nem jól működnek, szabályozatlan sejtosztódás alakul ki, amit daganatnak hívunk. Kimutatták, hogy sok esetben a ciklinekben lévő hibák, a mutációk felelősek a kontroll nélküli sejtosztódásért. Az is érdekes, hogy kapcsolatokat tudunk találni a DNS, a kódolt gén, a kódolt fehérje funkciója és a különböző zavarok között, ami lehetőséget biztosít arra, hogy előre megmondjuk valakiről DNS-vizsgálat alapján, hogy milyen fajta rendellenes sejtosztódások következhetnek be majdan a szervezetében. Így felhívhatjuk a páciensek figyelmét arra, hogyan éljék az életüket, hajlamuk tekintetében mire készüljenek fel, vagy gyakrabban menjenek el vizsgálatokra. A német Max Planck Intézet kutatója, a kémia területén kitüntetett Robert Huber a fehérjék szerkezetének megállapításáról beszélt. Ő elsősorban nagy méretű molekulákat vizsgált, olyan enzimeket, amelyek az élet során a sejtek működését alapvetően szabályozzák. A sejtjeink fehérjékből épülnek fel, amelyek folyamatosan változnak, 2-3 hónapon belül majdnem az összes bennünk lévő fehérje teljesen kicserélődik, újraszintetizálódnak, illetve lebomlanak. Mindez enzimekkel történik. Ahhoz, hogy tudjuk, hogy egy anyag hogyan és a nagy fehérje pontosan mely részéhez kötődik, kellenek olyanok vizsgálatok, amilyenek Robert Huber is végez. A professzor kikristályosította a fehérjéket, majd bonyolult technikákkal megállapította a fehérje tényleges szerkezetét. A fehérjében lévő aminosavak sorrendje alapján ugyanis elvileg kiszámítható lenne, hogy miként is néz ki a fehérje három dimenzióban, de mégsem tudjuk, mert nincs rá pontos módszerünk, a számítógépes modellezés sem tökéletes. Ha viszont a kristályszerkezetet például röntgensugárral világítjuk meg, megkaphatjuk a pontos struktúrát. Ez azért lényeges, mert a fehérjék szerkezetének ismeretében tudnak a gyógyszergyárak olyan kismolekulákat tervezni, amik a fehérjék bizonyos részeihez hozzákötődve megakadályozzák vagy elősegítik működésüket. A délelőtt folyamán még Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt., a konferencia platinafokozatú támogatójának vezérigazgatója beszélt az orvosi kémia fontosságáról és a magyar gyógyszergyártásról, végül pedig az USÁ-ból érkezett orvosi-fiziológiai Nobel-díjas Eric Wieschaus tartotta meg plenáris előadását. Délután a tuberkulózis evolúciójáról szóló nemzetközi tanácskozás második napján különleges évfordulós eseményre került sor: két speciális szekcióban emlékeztek meg a Tbc Világnapjáról. A 2012-es WHO World TB Day Robert Koch német bakteriológus 130 évvel ezelőtti felfedezését idézi fel. Koch 1882-ben azonosította a tbc kórokozóját, amiért később Nobel-díjat kapott. Így ezek a szekciók a tuberkulózis konferencia „virtuális Nobel-díjas szekciói”, Szent-Györgyi Albert évfordulójának tiszteletére – közölte Pálfi György, a konferencia elnöke.
