Összességében a vártnál egy kicsit jobban alakultak a felvételi keretszámok a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szempontjából – közölte Homoki-Nagy Mária oktatási rektorhelyettes pénteken az MTI-vel.
Az egyetem vezetése azonban változatlanul nem érti, hogy a társadalomtudományi, a közgazdasági és az osztatlan jogászképzés területét miért fogja vissza ennyire a kormány – mondta a professzor. Tavaly alapképzésben 2978 államilag finanszírozott helyet kapott az SZTE, az idén ez a szám 2495. A képet árnyalja, hogy részösztöndíjas képzésre összesen 1235 hallgatót vehet fel az intézmény – tudatta a rektorhelyettes. Hozzátette: az azonban egyelőre kérdés, hogy a diákok valóban igénybe veszik-e ezeket a helyeket.
Homoki-Nagy Mária
örvendetesnek tartja, hogy a mesterképzésben államilag finanszírozott helyekre felvehető hallgatók száma a 2011-es 1246-ról 1728-ra nőtt. A professzor szerint a legkritikusabb a helyzet a bölcsészettudományi, a közgazdasági és az osztatlan jogászképzés területén, ez utóbbi kettőre egyetlen államilag finanszírozott helyet sem kapott a szegedi universitas. Jogi-igazgatási területen – munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási szakon viszont – mind az alap-, mind a mesterképzésben - nőtt az államilag finanszírozott helyekre felvehető diákok száma. Az egyetemi tanár kitért arra: az egyetem és a karok vezetése mindent megtesz annak érdekében, hogy könnyítsen a hallgatók helyzetén. A tehetséges diákok számára új ösztöndíjakat alapítanak és több kezdeményezéssel is igyekeznek csökkenteni a képzés költségein. A gazdaságtudományi kar a partnereivel például negyven hallgató számára kínál – az önköltség mértékéhez igazodó – ösztöndíjat. A következő tanévtől még több elektronikus tankönyvet adnak ki a diákoknak és növelik a kollégiumi férőhelyek számát – tette hozzá Homoki-Nagy Mária. A rektorhelyettes hangsúlyozta, a képzés minősége és az alacsonyabb szegedi megélhetési költségek miatt a hallgatóknak még mindig érdemesebb a Szegedi Tudományegyetemre jelentkezniük, akár részösztöndíjas vagy önköltséges képzésre is, mint Budapestre államilag finanszírozott helyre.
A szeptemberben induló tanévben az alapképzésben teljes állami támogatás mellett 27 150-en tanulhatnak, további 15 550 diák részösztöndíjat kaphat. Az egységes osztatlan képzésben a teljes támogatásban részesülők száma 2420, a felsőfokú szakképzésben 3500 lesz. Ez összesen 48 620 olyan diákot jelent majd, aki állami vagy részben állami támogatással tanulhat. A felsőoktatási intézményi keretszámokat és a kapcsolódó költségtérítéseket pénteken tették közzé, a diákok ennek ismeretében február 15-ig dönthetnek arról, mely intézménybe és milyen képzési formára jelentkeznek. Az alapképzésben teljes támogatással az agrár szakokon 1300-an, a bölcsészképzésben 2700-an, a gazdaságtudományi képzésben 250-en, az informatikai képzésben 3600-an, a jogi képzésben 200-an, a műszaki területen 8160-an, a művészeti területen 740-en, a művészetközvetítésben 350-en tanulhatnak. Az orvostudományi képzésekben 2800-an, a pedagógusképzésben 1600-an, a sporttudományokban 450-en, a társadalomtudományokban 1000-en, a természettudományokban 4000-en mélyülhetnek el. A részösztöndíjasok közül az agrárképzésben 100-an, az informatikai képzésben 4600-an, a műszaki képzésben 7600-an, az orvostudományi képzésben 100-an, a természettudományos képzésben 3150-en tanulhatnak. Jogot például teljes támogatással Miskolcon, Pécsett és Szegeden lehet tanulni, míg résztámogatással 50-50 hallgató a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem folytathat tanulmányokat. Intézményekre lebontva a Budapesti Corvinus Egyetemen összesen 625 állami hely lesz, ebből az agrárképzésben 300, a gazdaságtudományok terén 75, az informatikai képzésben 100. Részösztöndíjjal 200-an tanulhatnak majd. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2730 teljes állami helyet kapott - ebből a műszaki terület 2200, az informatika 400, a gazdaságtudományok 30 helyet -, részben állami támogatással 2725-en folytathatnak tanulmányokat. A Debreceni Egyetem keretszáma 2660, ebből az agrárképzés 150, a bölcsészet 250, a műszaki képzés 570, az orvosképzés 640, a természettudományok 550 helyet kaptak. Részösztöndíjjal 1350-en tanulhatnak, ebből 440-en természettudományos képzésekben. Az ELTE-n 3410 állami hely van, ebből például a bölcsészeknek 1050, az informatikának 400, a pedagógusképzésre 530, a természettudományokra 1140 hely jutott. A résztámogatás 1400 helynek jár, ebből az informatika 500, a természettudományok 900, a jogi képzés 50 helyet jelent. A Miskolci Egyetem teljes kerete 1100, ebből 500 a műszaki, a részkeret 720 hallgató. A Nyugat-magyarországi Egyetem teljes kerete szintén 1100, ebből 220 az agrárképzési, 210 a pedagógusi, 200 a természettudományos keretszám, részösztöndíjjal 380-an tanulhatnak. Az Óbudai Egyetemen 1940 teljes állami támogatású hallgató lesz, ebből 1620-an műszaki vonalon tanulhatnak, részösztöndíjjal 1970 diákot lehet felvenni, ebből 1550 a műszaki. A Pécsi Tudományegyetem teljes állami kerete 2300, ebből 620 az orvosi, 340 az informatikus és 460 a természettudományos képzésben részt vevő hallgató, a részösztöndíjasok száma 1125 lesz. A Semmelweis Egyetem 1085 állami ösztöndíjat kapott és további 740 helyet egységes, osztatlan képzésben teljes támogatással. A Szegedi Tudományegyetem 2495 hallgatót vehet fel teljes támogatással, közülük 900 természettudományos, 230 orvosi képzésben vehet részt, 90 helyet kaptak a jogi, 270-et az informatikai területekre. A részösztöndíjasok száma 1235.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.