Eloszlatott mítoszok - véget ért a kémia éve Szegeden + FOTÓK
2011. december 13., kedd
Kedden délelőtt került sor a Kémia Nemzetközi Éve szegedi zárórendezvényére. Az eseményen, melyet a Magyar Kémikusok Egyesülete Csongrád megyei Területi Szervezete és az SZTE Klebelsberg Könyvtár szervezett, kiállításmegnyitóval és könyvbemutatóval zárták le a tudománynépszerűsítő megmozdulásokban gazdag esztendőt. Nagyon gazdag programkínálatban volt része Szegednek a Kémia Nemzetközi Éve alkalmából, ezért is gondoltak külön itteni záróprogramra - mondta el portálunknak Németh Veronika, a Szegedi Tudományegyetem Kémiai Tanszékcsoportjának kémia szakmódszertan oktatója. Március 23-án, az idei könyvtári éjszakán nyitották meg hivatalosan a rendezvénysorozatot - ami most a könyvtárban zárult, így adott a bibliotéka keretet az eseményeknek. Körülbelül negyven önkéntes vegyész és kémia szakos hallgatót sikerült mozgósítani, akik olyan programokban vettek részt, ahol a gyerekekkel interaktív kísérletezés folyt. Könyvtári Éjszaka az egyetemi könyvtárban, Hídivásár, Alkimista Műhely a Somogyi-könyvtárban, melynek révén Csanádpalotára és Mindszentre is eljutott a csoport. A kémia évének meghosszabbításaként egyébként februárban még Dócra is készülnek az ifjú "alkimisták". A tavaszi félévben a Kémia Szabadegyetemen prominens oktatók tartottak előadásokat, melyre középiskolás tanárokat és diákokat is vártak. A hagyományosan megrendezett Kémiai Előadói Napok is a kémia éve jegyében telt, akárcsak a Vegyésztorna feladatmegoldó verseny, vagy a "Vegyülj velünk!" kémiai kísérletbemutatások. A figyelemfelhívást célozta szeptember végén az aGuinness-rekordkísérlet, melyet a Dóm téren rendeztek, és melyen Szegeden közel kilencszáz iskolás vett részt.
A kicsik még élvezik
"Minél kisebb korosztályról van szó, annál fogékonyabbak a gyerekek a kémiára - harmadiktól hatodikig nagyon lelkes diákokkal találkoztunk" - vázolta Németh Veronika a kísérletező tudománynépszerűsítő csoport fogadtatását. A kémia iránti érdeklődés akkor kezd csökkenni, mikor belép a kémia hivatalosan is az oktatásba. "Azt gondoljuk, hogy a kísérletezéssel, a hétköznapi megtapasztalással sok gyereket lehetne a természettudományok felé fordítani. Eleve a kisebb korosztályoknál kellene ezt kezdeni, hogy mire hetedik osztályba érkeznek, ne szakadjon hirtelen a nyakukba a kémia, hanem szerezzenek előzetes tapasztalatokat az anyagokról. Látunk ebben lehetőséget, és fontos lenne minél több fiatalt ebbe az irányba vonzani, hiszen nagy szükség lenne természettudományos végzettségű szakemberekre" - hangsúlyozta a tanárnő. Hozzátette: mindebben óriási szerepük van a kémiatanárok személyiségének és hozzáállásának. Ezért is fontos, milyen felkészültségű tanárjelölteket engednek ki. "Sajnos az a helyzet, hogy egyre kevesebben vannak, mostmár Szegeden is tanárhiány mutatkozik, a kibocsátási helyekről távoli pontokon pedig kifejezetten súlyos a helyzet"- összegzett Németh Veronika.
El kellett magyarázni
Hannus István, a Magyar Kémikus Egyesülete (MKE) Csongrád megyei csoportjának elnöke méltatta a tudománynépszerűsítő megmozdulásokat. Mint fogalmazott, a szakemberek számára persze magától értődik a kémia fontossága, de az emberek nagy részének fel kellett hívni erre a figyelmét. Sarkadi Livia, az MKE elnöke is azt emelte ki, reményük szerint az év kínálta sokszínű program segített szakterületük megismertetésében. Egyben bemutatta az Amerikai Kémiai Társaság (ACS) kiállításának átdolgozott, magyar nyelvű, 33 poszterből álló változatát, mely bejárta az országot, sőt, határon túli területeket is, Szegeden a Somogyi-könyvtárban is látható volt.
Mítosz helyett
Könyvbemutatóra, illetve hozzá kapcsolódó előadásokra is sor került a délelőtt folyamán: a két szegedi szakember, Kovács Lajos és Csupor Dezső, valamint Lente Gábor és Gunda Tamás által jegyzett Száz kémiai mítosz. Tévhitek, félreértések, magyarázatok című kötetet Fülöp Ferenc kémikus akadémikus, a Gyógyszerésztudományi Kar dékánja mutatta be. A professzor úgy fogalmazott, olyan szerzők munkáját veheti kézbe az olvasó, akik kritikus szemmel járják a világot. Azért is hasznos a kiadvány, mert a kémia gyakorta csak akkor kerül címlapra, ha valamilyen katasztrófa történik, pedig nem a kémia a hibás, hanem a dolgokat felelőtlenül használó pénzemberek. A négy tudós szerző száz esszében dolgoz fel olyan témákat, amelyeket rosszul tudtunk, félreismertünk - ők helyükre teszik a dolgokat, hogy mi a valós tudományos álláspont, például a homeopátia, az E-számok, a vörösiszap, a bioélelmiszerek, a dioxinbotrány vagy éppen Fukushima kapcsán. Elsősorban talán nem is szakembereknek, hanem laikusoknak, diákoknak szólhat a munka, és a tanárok is nagy hasznát vehetik majd az oktatásban. A száz mítosz négy nagy témakörbe szerveződik: kémiai tévhitek általában, élelmiszerek, gyógyszerek, valamint katasztrófák, mérgek, vegyszerek. "Az jelentett kihívást, hogy úgy írjunk, hogy az érdeklődő átlagemberek számára is érthető és élvezetes legyen. Persze a szakmabelieknek is vannak a kötetben újdonságok" - nyilatkozta portálunknak Kovács Lajos, az SZTE Orvosi Vegytani Intézet tudományos főmunkatársa, aki a kötetnek nemcsak egyik szerzője, hanem szerkesztője is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.