Megdöbbentő, de az emberiség évi energiafogyasztása egyetlen órányi napsugárzásnak felel meg – csak jelenleg még nem tudjuk kihasználni. A megoldást a harmadik generációs napelemek jelenthetik – erről is beszélt Hernádi Klára, az SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék professzora, a Természettudományi és Informatikai Kar dékánja az Energia Szabadegyetem múlt heti előadásán. Az elkövetkező ötven évben az emberiség tíz legégetőbb problémája között első helyen áll az energia kérdésének megoldása. A napenergia számos előnnyel bír, ha megtaláljuk a hasznosításának módját. Maga az energia ingyen van, nem függ beszállítótól, nem vonható embargó alá, így csökkenti a más országoktól való energiafüggőséget. Hátránya viszont, hogy időbeli eloszlása és intenzitása nem pontosan tervezhető, megoszlása szezonális, és jelentős a beruházásigénye, azaz komoly megtérülési számításokra van szükség. Tudni kell azt is, hogy jelenleg a napenergiának csak kis része konvertálható, ugyanis a napelemek csak egy specifikus hullámhossz elnyelésére képesek. A nanotechnológia előrelépést nyújthat mind a napenergia „begyűjtésének”, konverziójának és tárolásának területén, például nanokristályos vagy festékérzékenyített napelemek segítségével. Ma már az utca embere is felkapja a fejét a „nano” hallatán. A nano mérettartomány úgy viszonyul a focilabda nagyságához, mint ahogy a labda a Földéhez. Ebben a mérettartományban olyan méretű atom-, illetve molekulacsoportok vannak, ahol már a tulajdonságok megváltoznak, illetve nagyon jól hangolhatók, ezt kihasználva rendkívüli új alkalmazásokat nyerhetünk – tudtuk meg az előadótól. A hagyományos szilícium alapú napelemek egyik alapproblémája az, hogy csak egy meghatározott hullámhosszúságú fény energiáját tudják hasznosítani. Ha viszont például úgynevezett kvantumpöttyöket használnak, a hatékonyság jelentősen megnövelhető. Összehasonlításként: ólom-szelenid, ólom-szulfid és kadmium-szelenid nanokristályok egyetlen bejövő fotonnal hét elektront is képesek kelteni, míg a szilíciumban egy bejövő foton jó esetben egy elektront kelt. A kvantumpöttyök méretének változtatásával széles energiatartomány hasznosítható. Az ilyen napelemek előállítása relatíve olcsó (már három hónap alatt megtérül a befektetés). Emellett ma már léteznek olyan kombinált napelemkísérletek is, amelyeknél szintén nem csak egy adott hullámhosszúságú fény energiáját lehet hasznosítani, hanem egy egész tartományét. A szegedi egyetem Fizikus Tanszékcsoportján belül a biofizikusok pedig már régóta reakciócentrumfehérje-kutatással foglalkoznak. Tudjuk a természetből, hogy a növények nagyon jól hasznosítják a Nap energiáját a fotoszintézis során, amikor is szén-dioxidból és vízből gyakorlatilag kémiai energiatárolás révén szénhidrátokat állítanak elő. Amit a természet kitalált, megpróbálhatjuk utánozni, de lehet, hogy egyszerűen hadra kell fogni – ilyen kísérletek is folynak már. „Szokás megkongatni a vészharangokat, hogy mi lesz velünk, ha nem lesz olaj… Én bízom az emberiségben, amelynek történetében ez a néhány száz év, ami olajkorszak, elenyésző lesz, biztosan lesznek más megoldások” – mondta el portálunknak Hernádi Klára. Azt is hozzátette: a napenergia területén hihetetlen tartalékaink vannak. A kitermelhető olajkészletekben rejlő összes energiának megfelelő mennyiséget a Nap másfél nap alatt sugározza a Földre. Az emberiség évi energiafogyasztása egyetlen órányi napsugárzásnak felel meg. Ezt kell megtanulnunk hasznosítani. Néhány évtized elteltével az alternatív energiák lesznek azok, amik megoldhatják az emberiség problémáját – összegzett a professzor asszony.
