Vágygazdaság, látványipar - turizmus

A hazai társadalom- és kultúratudomány immár másfél évtizede rendezvények és kiadványok sorával hívta fel a figyelmet arra, hogy a turizmus jelenségét nem pusztán gazdasági szerepe miatt érdemes vizsgálni, hanem azért is, mert a későmodernitás számos kiemelkedően fontos jelensége jobban megérthető rajta keresztül.

A vágygazdaság forrásvidékei címmel konferenciát rendez az SzTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéke (Szeged) a PTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéke (Pécs) közreműködésével szeptember 16-17-én a Millenniumi Kávéházban. Vágyképek és álomtájak uralják képzeletünket az év minden egyes munkával töltött hetében. Információgyűjtés, tervezgetés, más élményeinek meghallgatása és a saját élményeink felidézése alapvető szerepet játszik abban, hogy kimozduljunk megszokott környezetünkből. A turizmus napjainkra kiemelkedő jelentőségű fogyasztási és szabadidős tevékenység lett. A fogyasztás egy olyan különleges formájáról van szó ráadásul, ahol az élmény nem szállítható, csak helyben tapasztalható meg. A turizmus szűkebben másfélszáz, bővebben sem több mint háromszáz éves története során az igazi élményt hétköznapi életünkhöz képest mindig máshova helyezte.

A jelen konferencia célja, hogy feltárja, intézményesen hogyan keletkeznek és ’festenek’ az utazási vágyat létrehozó szövegek és képek, milyenek a turisztikai Másról szóló szövegek és képek. A médium fogalmát tágan értelmezve a konferenciával egyaránt céljuk a szervezőknek az utazások mediatizált emlékezetével kapcsolatos ismeretek áttekintése és a kortárs turizmusreprezentációk elemzése. A turisztikai marketing legszűkebben értelmezett álló- és mozgóképes anyagai, az országimázs kampányok, az útikönyvek, magazinok utazási írásai, televíziós és rádiós utazási magazinok ugyanúgy létrehozhatják az utazási vágyat, mint a múzeumi gyűjtemények és a popularizált tudományos ismeretek, filmek vagy éppen a szépirodalom. A tudományos tanácskozáson ezen vágygeneráló képek és szövegek kritikai társadalom- és kultúratudományi értelmezésére tesznek kísérletet. Hogyan működik és milyen médiumai vannak ennek a sajátos vágy-gazdaságnak? Már első pillantásra feltűnik, hogy az e területet már a 20. században is komolyan meghatározó vizualitás mellett egészen újfajta, az utazó aktivitását, sőt performanszát magába foglaló jelenségek is jellemzik napjaink utazásait (családi videók, végtelen számban készített és másolható digitális fotók, webkettes utazási honlapok, a ’kiterjesztett valóság’ lehetőségei vagy éppen a helymeghatározó rendszerek). Feltétlenül szót kell tehát ejteni az új kommunikációs technológiák és a hálózati média utazásgeneráló és –reprezentáló szerepéről. Ezek turistaszegmentáló és utazásgeneráló hatása alapvetően változtatja meg a turizmus eddig ismert szerveződésformáit, de az utazási élmény reprezentációjának újszerű megjelenésén át, amely az utazó versus turista örök ellentétet újra felszínre hozza, egészen a térélmény megváltozásáig, a tér/idő-viszonyok érzékelésének átalakulásáig terjedhet vizsgálódásunk. Mindezek mellett a virtuális utazások, sőt az utazás/turizmus szimbolikus értelmezése is gazdagíthatja a téma megértését. A konferenciára elméleti és módszertani előadások mellett egyes kép- és szövegcsoportok empirikus elemzésére vállalkozó előadásokat is várnak.

Turizmus(marketing) és látványipar

A konferencián a következő kérdésekre keresnek választ: – a vizualitás és a turizmus kapcsolatát feltáró elméleti ismeretek antropológiai, kommunikáció- és médiatudományi, kultúratudományi, kritikai turizmuskutatási kérdései, – az álló- és mozgóképek befogadásának problematikája, a turista tekintet kérdésköre, a fényképező turista és a turista performansz összefüggései, – a nyilvánvaló és rejtett turisztikai marketingtermékek kritikai elemzése a vizuális kultúrakutatás, a szemiotika, a narratológia, a gender és posztkoloniális elméletek, a kritikai antropológiai- és turizmuselméletek szempontjai szerint, – az utazásra késztető másodlagos vagy éppen harmadlagos szöveganyag elemzése, útikönyvek, utazási cikkek, utazási magazinok, blogok mellett irodalmi és tudományos szövegek, múzeumi kiállítások, filmek vagy éppen az ismeretterjesztő csatornák vizsgálata, – a múzeumok és kiállítások mint kultúrareprezentációk és látványosságok, a képzetvilágok jelentős tartalomszolgáltatói és kiállításaikon keresztül üzemeltetői, – a turizmus tárgyi emlékei és ezek szerepe az utazási emlék megőrzésében és az utazási vágy felkeltésében, – az új médiumok és turizmus sokszínű összefüggései az utazási emlékek közzétételétől, az utazói szubkultúrák kérdéskörén át, a virtuális utazásig, – a turizmus(marketing) média-gazdaságtana: a piaci szereplők stratégiáinak és marketingeszközeinek kritikai elemzése, – a modern művészet helye a későmodern turizmus rendszereiben: hogyan tematizálódik különböző művészeti kontextusokban ez a probléma, illetőleg hogy válnak maguk is turisztikai látványipar részévé.