Szeged híd alatti legendái, a Birkacsárdától a Bárkáig

A szegedi Belvárosi híd alatti tér évtizedek óta különleges gasztrotörténeti helyszín. A Birkacsárda bográcsos pörköltjeitől a Halászpajta halászlevén át a Pajta fesztiválhangulatáig, majd a Bárka modern koktélbárjáig minden korszak más és más ízt, hangulatot és közösségi élményt adott a városnak a legendás szegedi éttermek révén.

Az első a legendás szegedi éttermek közül a hídnál

Kevés szegedi emlékszik úgy az 1900-as évek második felének nyaraira, hogy ne idézné fel a bográcsban főtt birkapörkölt illatát a Belvárosi híd alatt. 1964 nyarán kezdődött a hagyomány: a Birkacsárda kitelepült a Tisza-parti híd alá, és onnantól kezdve minden nyáron üstökben rotyogott a pörkölt. A tűz felett függő bográcsok, a fűszerpaprika zamata és a folyó közelsége különleges atmoszférát adott a helynek.

Nem egyszer előfordult, hogy vihar idején is kitartottak a vendégek: kanalazták a pörköltet, miközben villámok cikáztak a Tisza felett. A Birka csárda nyári kitelepülése így lett a város egyik sajátos, nosztalgikus gasztroélménye.

Nádfedeles Halászpajta

Az 1980-as évek derekán új korszak kezdődött. 1986-ban megnyílt az Öreg hídi Halászpajta, amely valóban halászkunyhóra emlékeztetett: nádtető, fagerendák, halászhálók és csónakdíszek idézték a Tisza régi halászvilágát. A csárda fő vonzereje a szegedi halászlé volt, amelyet bográcsban főztek a vendégek szeme láttára. Emellett roston sült halak, halpaprikás és házias fogások sorakoztak az étlapon.

Tragikus fordulat zárta le ezt a fejezetet: 1994-ben egy tűzvészben a nádfedeles Halászpajta porig égett. A szegediek szívébe zárta magát, így a veszteség nemcsak egy vendéglőt, hanem egy korszak hangulatát is elsodorta.

A vendéglátóhely népszerűségéről egy 1988-ban készült felvételt is megosztottak a Szegedi Emlékkereső csoportban, melyben egy esküvői lovaskocsis körút közben azért szorítanak időt arra, hogy megkóstolják a Halászpajta halászlevét:

A Pajta és a Halászkert

A tűz után a híd alatti rész ideiglenesen üresen állt, de a szegediek nem hagyták veszni a hagyományt. A ’90-es évek közepétől egy szabadtéri kerthelyiség élesztette újjá a híd alatti vendéglátást: ez volt a köznyelvben csak Pajtának nevezett hely, hivatalos nevén Belvárosi Halászkert.

A Halászkert a szomszédos Roosevelt téri Halászcsárda nyári kitelepüléseként működött. A klasszikus halászlé és sült halak mellett idővel bővült a választék: frissensültek, saláták, sőt hamburger és hot dog is bekerült az étlapra. A hely így egyszerre tudott megfelelni a hagyományokat kereső idősebb vendégeknek és a fesztiválozó fiatalok igényeinek.

A 2010-es évekre azonban a Pajta lassan kifulladt. A környék felújítása és az új tervekkel érkező városvezetés miatt 2020-ra bezárta kapuit. Egy korszak újra véget ért, de a szegediek biztosak lehettek benne: a híd alatt nem maradhat üresen a tér.

Bárka a jelenben

2021-ben megérkezett az új fejezet: a Bárka. Az Európai Uniós támogatással megújult Móra-park részeként a híd alatti rész modern, fiatalos vendéglátóhellyé alakult. A Bárka egyszerre kávézó, étterem és koktélbár: reggelizőhely a játszótér mellett, délben ebédmenü, este pedig pezsgő bulihely.

Vendégköre sokszínű: délelőtt családok és turisták, estére fiatalok és bulizók veszik birtokba. A Bárka ma az egyik legnépszerűbb szegedi találkozóhely, ahol egyszerre találkozik múlt és jelen.

Egy hely, ahol generációk találkoznak

A Belvárosi híd alatti vendéglátás története több mint fél évszázada íródik. A bográcsos pörkölt illatától a halászlé gőzén át a koktélos poharakig minden korszak hozzáadott valamit Szeged emlékezetéhez. A Birka csárda, a Halászpajta, a Pajta és a Bárka mind más stílust képviseltek, de egyvalami közös bennük: a Tisza-part varázsa és az a sajátos hangulat, amit csak a híd árnyékában lehet megtapasztalni.