Szabadság, szoftverrel – jön a szegedi találkozó

Több mint 50 előadás, 5 tanteremben – a Szabad Szoftverek Világnapjához kapcsolódóan szeptember 23-án ismét megrendezik a több éves hagyományra visszatekintő szegedi konferenciát, azzal a céllal, hogy növeljék a szabad szoftverek ismertségét, és felhívják a figyelmet a bennük rejlő lehetőségekre.

Egyre nagyobb teret hódítanak a szabad, vagy szakszóval open-source szoftverek.

Richard Stallman

, a mozgalom alapítója az ilyen programok jellemzőit négy pontban fogalmazta meg: szabadon, bárki által hozzáférhetők; szabadon továbbadhatók, tanulmányozhatók és testre szabhatók; valamint továbbfejleszthetők, és így közreadhatók – ehhez szükséges, hogy a forráskódjuk nyílt legyen. A forráskód az, ami a sütinek a recept – ha ismerjük, akkor megalkothatjuk a programot, sőt, még alapanyag sem kell – magyarázza Havasi Ferenc, a konferencia főszervezője, a Szoftverfejlesztési Tanszék tanársegédje.

Szabadon és hasznosan

A szabad szoftverek fejlesztése mozgalomként indult, kezdetben főleg hackerek dolgoztak rajta, mára erős pénzügyi támogatást élvez ez a terület. Kinek jó az, hogy ingyenes szoftverek fejlesztését anyagilag is előmozdítja? Meglepően sok cégnek érdeke ez, azoknak is, akik nem szoftverrel kereskednek, viszont valami olyasmit állítanak elő (például mobiltelefont), amihez szükség van programokra. Mára kialakult egy közösség, melynek tagjai nagy szeretettel dolgoznak a szabad szoftverek programozásán. Egy közös alapelv van: szabad és hasznos legyen! A nyílt forráskódú programok a szerverpiacon már egyértelmű dominanciára tettek szert, az android kapcsán pedig szintén előtérbe került a Linux. A kormány is egyre nyitottabb erre a kezdeményezésre, támogatásáról biztosította a konferenciát – tudtuk meg Havasi Ferenctől.

A mosógépem operációs rendszere

A program igen változatos lesz

, hiszen az abszolút kezdőktől a fejlesztőkön át a rendszergazdákig minden érdeklődő rétegnek tartanak előadásokat. Emellett a témával kapcsolatos jogi kérdésekről is hallhatnak a résztvevők. Külön szekcióval várják a matematikai és geoinformatikai beállítottságú érdeklődőket, valamint lesz egy BSD-szekció is. A BSD szintén egy szabad operációs rendszer, akárcsak a Linux, kevésbé ismert, pedig a wifi-routerek és a mosógépek is ilyet használnak. Tavaly mintegy 500 látogatót számlál az esemény, idén még több résztvevőre számítanak. Tombola, konferencialogós ajándéktárgyat színesítik a rendezvényt. Idén egy meglepetéssel is készültek a szervezők: az Ubuntu atyja,

Mark Shuttleworth

egy 4-5 perces videoüzenetben köszönti a konferenciát.

Út a szabad szoftveres világ felé

Az oktatásban szerzett előítélek azok, amik távol tartják a felhasználókat például a Linuxtól, pedig sok előnye van, például a Windows-zal szemben nem foglal el egyre több területet csupán a rendszer „elöregedése” miatt – fejtegeti a szabad szoftverek előnyeit Havasi Ferenc. Ugyanakkor azt is hangsúlyozni kell, hogy egyaránt van mit tanulniuk a szabad és nem szabad rendszereknek egymástól. Várhatóan erősödni fog az a tendencia, hogy egyre jobban elterjednek a szabad szoftverek, de nem lesz egyeduralkodó tendencia – utalt a jövőre a szakember. Létezik nem egy olyan terület, ahol nem is lehetne kihelyettesíteni a „fizetős” programokat, mint a katonai, vagy a banki felhasználás, ahol elemi érdek az alkalmazott programok forráskódjának titokban tartása. Ezeken túl viszont elmondható, hogy egyre felhasználóbarátabbak a szabad szoftverek, és egyre nagyobb tért hódítanak. Talán csak a játékok, illetve a professzionális grafikai programok jelentenek olyan területet, amelyek nem futtathatók szabad szoftveres környezetben. A konferencián való részvétel ingyenes, a rendezvény aranyfokozatú támogatója a Liferay Hungary Kft., a konferencia a TÁMOP-4.2.1/B program keretében valósul meg. A TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 azonosító számú, „Kutatóegyetemi Kiválósági Központ létrehozása a Szegedi Tudományegyetemen” című projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.

(x)