Magyar Fehér Könyv a genetikailag módosított élőlényekről

A terület elismert magyar kutatói mutatták be kedden Budapesten az úgynevezett Magyar Fehér Könyvet a Genetikailag módosított élőlények a tények tükrében címmel.

Mint

Sági László

, az MTA martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetének munkatársa hangsúlyozta, a magyarul és angolul megjelentetett könyv a témakör mértékadó tudományos áttekintése az iránta érdeklődők - értelmiségiek, döntéshozók, tanárok és remélhetőleg diákok - számára. A kötet húsz fejezetének zömét a géntechnológia tudományának hazai képviselői jegyzik, akik - mint írják - e technológiát "a mikroorganizmusok, a növények és az állatok nemesítését elősegítő módszernek tekintik, és biztosak abban, hogy a termelésre engedélyezett élőlények az emberiség haladását szolgálják". A könyv tartalmazza az állásfoglalását a genetikailag módosított élőlényekkel (GMO-k) kapcsolatban, elhelyezi a géntechnológiát a genetikai beavatkozások között, miközben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre is tudományos választ ad. Röviden és nagyon szemléletesen mutatják be a szerzők a GMO-k előállítási módszereit mikrobák, növények és állatok esetében. Önálló fejezetek foglalkoznak a géntechnológiai kutatások növénynemesítésbe integrálásáról és az így nemesített növények lehetséges magyarországi szerepéről, valamint a GM mikrobák és a GM állatok alkalmazhatóságának is külön fejezetet szenteltek a szerzők. Nem hiányzik az áttekintésből a GM növények gazdasági, valamint környezetre gyakorolt hatásának elemzése sem. Utóbbi kapcsán a kutatók utalnak arra az ellentmondásra, amely az eredeti, természetes élőhelyek védelme és a haszonnövények termesztése között alapvetően fennáll. "Ez az ellentét szinte feloldhatatlan, hacsak a két fél (a gazdálkodó és az ökológus) nem akar valamilyen kompromisszumra, jó esetben megegyezésre jutni" - írják a szerzők.

Dudits Dénes

akadémikus, növénygenetikus, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának volt főigazgatója arra hívta fel a figyelmet: a magyarországi szabályozást ismerve eddig sikertelennek tekinthető azoknak a tudósoknak az erőfeszítése, akik kísérletet tettek rá, hogy meggyőzzék a döntéshozókat e technológiák előnyeiről és a velük kapcsolatos világtendenciákról. A GMO-k szabályozásáról szólva

Balázs Ervin

akadémikus, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének biotechnológusa felidézte: a tudománytörténetben éppen a GMO-kkal kapcsolatos kutatásoknál esett meg először, hogy a tudósok maguk fordultak a döntéshozókhoz, kérve a terület szabályozását. A felgyűlt tapasztalatok alapján azóta kiderült, hogy a biológiai sokféleségre nem jelent kockázatot a módszer. Balázs Ervin kifejezte azt a meggyőződését, hogy a világ élelmezésének megoldásához - minőségi és mennyiségi szempontból is - szükség lesz ezekre az eljárásokra. A könyv mintegy 700 példányban jelent meg, ám a világhálón keresztül bárki elolvashatja tartalmát a

http://www.pannonbiotech.hu

és a

http://zoldbiotech.uw.hu

oldalakon.