Áttörés várható az űrben és az őssejteknél?

Az sg.hu a Nature magazin segítségével számba vette az újesztendő várható tudományos vívmányait, hogy mire is számíthatunk többek között a gén- és az őssejt-kutatásban, milyen űrszondák indulnak útnak és hogy lezárul-e végre a hepatitis C elleni gyógyszer engedélyeztetése.

Az Észak-Grönlandi Eem Jégfúró (NEEM) projekt miután 2010 júniusában több mint 2500 méteres mélységben elérte a fekükőzetet, az idén már olyan információkkal gazdagíthatja a tudományt, melyből megtudhatjuk, milyen gázok és részecskék uralták az Eem interglaciális időszak klímáját. Ma is egy ilyen periódusban élünk, a 130000-115000 évvel ezelőtti időszak átlagos globális hőmérséklete azonban a mainál 5 Celsius fokkal magasabb volt. Folytatódnak az emberi géntérképpel kapcsolatos tanulmányok (GWAS), melyek számos összefüggést felfedtek a betegségek és génállományunk adott területei között, sajnos az asszociációk biokémiájáról szinte semmi nem derült ki. 2011-ben várhatóan feltárulnak azok a tényleges mechanizmusok is, amik megmagyarázzák, hogyan befolyásolják a gének és a nem kódoló területek a velük összefüggésbe hozható egészségügyi állapotokat. A kutatók főbb célpontjai között találjuk az anyagcserét, az elhízást és a cukorbetegséget. Az őssejtek is újra előtérbe kerülnek, a kutatóknak sikerült kideríteniük hogyan lehet újra programozni az emberi őssejteket indukált pluripotens őssejtekké (iPS), majd ezekből egyéb sejttípusokká, például hogyan alkothatunk bőrsejtekből idegsejteket. A betegekből származó iPS sejteket egyre szélesebb körben alkalmazzák majd az egészségi állapotok tanulmányozásának modelljeiként, különös tekintettel azokra, amikhez nincsenek megfelelő állat modellek, és keveset tudnak a sejtekben lezajló folyamatokról. Ilyenek többek között a pszichiátriai rendellenességek. Emellett a sejtek alkalmazhatók lesznek a potenciális orvosságok ellenőrzésében, illetve annak kiderítésében, miért hatástalanok egyes embereknél azok a szerek, amik másokat meggyógyítanak.

Tovább kutatják a sötét anyagot

Az idén egészen biztosan sikerül 1000 dollár alá szorítani az emberi genomszekvenálás költségét, erre a következő generációs szekvenáló rendszerek piacra dobása lesz a garancia, melyek hatására az egekbe szökik a teljesen kikódolt emberi géntérképek száma. Bár arra még mindig csekély az esély, hogy a Nagy Hadronütköztetőben (LHC) megpillantsák végre azt a fránya Higgs-bozont, jó eséllyel kaphatunk valami újdonságot az egyre magasabb energiaszinteken dolgozó létesítménytől, sokan a szuperszimmetria bizonyítására számítanak. Az LHC mellett a Fermilab Tevatron részecskegyorsítója is igyekszik megtalálni a Higgs-bozont, miközben erőteljesen lobbiznak a 2011. szeptemberi leállítása elhalasztásáért is. 2011-ben tovább folyik a sötét anyag utáni kutatás is, az igazság pillanatát a földalatti kísérletektől, mint az olasz Gran Sasso Nemzeti Laboratórium XENON100 projektjétől és a Kriogén Sötét Anyag Kutatástól (CDMSII) várják. Mindkét kísérlet eredményei az idei évben láthatnak napvilágot. A szuperszimmetria szerint az általunk ismert részecskének létezik egy – nyilván kis tömegű, mivel eddig még nem fedeztük fel őket – szuperpartnere Több várva-várt gyógyszerengedély is megszülethet az idén, ilyen a hepatitis C ellen hatásosnak tartott Telaprevir (VX-950), amit az amerikai Vertex Pharmaceuticals fejlesztett ki. A betegség kórokozója egy RNS vírus, ami folyton változó genetikai anyagával keseríti meg a védőoltások fejlesztőinek életét. A szintetikus biológia is újabb szintre léphet, miután tavaly egy egész baktérium tenyészetet sikerült együttes fluoreszkálásra rábírni, egyre több és egyre hasznosabb módosításokat fognak elvégezni a kutatók, akiknek a céljuk, hogy hasznos funkciókkal lássák el ezeket az organizmusokat, elsősorban gyógyító hatóanyagok termelésével.

Bolygókutatás és kereskedelmi űripar?

Elszakadva a Földtől, a földszerű bolygók után vadászóknak is jelentős év lehet az idei. A NASA Földet követő Nap-körüli pályán keringő Kepler űrtávcsöve adataiból már eddig is több száz Naprendszeren kívüli bolygót fedeztek fel, a teljes adatmennyiséget azonban még nem tették közzé. Mivel a 42 CCD-vel és egy 1,4 méter átmérőjű korrekciós lencsével felszerelt űreszköz 0,5 földtömegű objektumok észlelésére is képes, így jó eséllyel kerülnek elő a Naphoz hasonló csillag körül keringő földszerű bolygók. Bár ezt már tavaly is beharangoztuk, az idén valóban lezárul az űrsikló-korszak. Az utolsó repülést, ami eljuttatja a Nemzetközi Űrállomásra az Alfa Mágneses Spektrométert áprilisra ütemezték. A spektrométerrel az antianyag és a sötét anyag után kutathatnak a tudósok. Az amerikai kongresszus mindazonáltal még engedélyezhet egy utolsó űrsikló látogatást novemberben. Ezzel együtt 2011 már a magánűrhajózás kezdete lehet. Ha a SpaceX Dragon űrkapszulájának második próbaútja is sikerrel zárul, elvileg már nem lesz akadály a magán cég teherszállítási szolgáltatásainak, majd idővel az űrhajósok szállításának elindítása előtt sem. A SpaceX sikere megnyithatja az utat a nagy kormányzati projektek átáramlása előtt a gazdaságilag átgondoltabb, sok tekintetben letisztultabb kereskedelmi űripar felé. A SpaceX évvégi sikerei fényében sem szabad megfeledkezni a szépen csendben építkező Virgin Galactic-ról. Richard Branson cége az idén teljes erővel a repüléseinek előkészületein fog dolgozni, hogy tartani tudják a 2012-es első indítási időpontot. A bolygókutatás területén is új ismeretek várnak ránk, a NASA Messenger küldetése márciusban áll pályára a Merkúr körül, míg az amerikai űrügynökség Dawn szondája az aszteroida öv egyik legnagyobb ismert objektuma, a Vesta körül kering majd. Új küldetések is indulnak, ezek egyike a Juno, ami a Jupiter sarkvidékeit is veszi célba, míg a GRAIL expedíció két szondájával a Hold gravitációs mezőit méri. Egy leszállóegység is útnak indul, a Mars Science Laboratory, a legújabb marsjáró a vörös bolygó légköréről és geológiájáról gyűjt újabb adatokat, kémiai vizsgálataival többek közt a marsi életet is kutatja. A Föld-figyelő műholdak sem tétlenkednek, az idén teszik közzé a bolygó gravitációs mezőit minden korábbinál nagyobb részletességgel mérő GOCE műhold eredményeit, ami az idén a tengerszint emelkedéseit követi nyomon, ugyanakkor fellövik az óceánok sótartalmát mérő Aquarius műholdat, valamint a Nap sugárzását és az aeroszolokat figyelő Glory-t. Az energiakutatás terén is várható egy áttörés, a kaliforniai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium Gyújtó Berendezése, a világ legnagyobb teljesítményű lézere, egyre közelebb kerül egy olyan erejű sugárzás kiváltásához, amikor a fúziós reakciók a célpontul szolgáló hidrogén izotópokban több energiát termelnek, mint amit a lézer átad. A szakértők szerint az idén sikerrel járhat a kísérlet. (Forrás:

sg.hu

)