Kutatás: többé nem melegszik túl a processzor?
A világ egyik legjobb hővezetőjének tartott szénnanocsövek gyakorlati alkalmazási lehetőségeit vizsgálja több világhírű külföldi egyetem partnereként a Szegedi Tudományegyetem kutatócsoportja. A siker óriási lendületet adna a mikroelektronikai iparnak, hiszen a szegmens egyik legnagyobb problémája, hogy termékeik – chipek, memóriák, processzorok, LED-es fényforrások tápegységei – a méretük csökkenése miatt egyre több hőt termelnek, ami gátolja a hatékony működést.
A nemzetközi projektben részt vevő kutatók a felesleges hő elvezetését a drága hagyományos hűtési megoldások helyett szénnanocsövekkel kívánják helyettesíteni. A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi- és Informatikai Kar Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszéke finn, svéd, belga és spanyol egyetemek, valamint kutatóintézetek partnereként vesz részt az Európai Unió Thermal Management with CNT Architectures (THEMA-CNT) elnevezésű projektjében. A nemzetközi kutatás célja a világ egyik legjobb hővezetőjének tartott szénnanocsövek alkalmazásával a félvezető ipar mai technológiáihoz könnyen illeszthető és ipari méretekben is megvalósítható hűtési módszerek kidolgozása. „Elméletileg a szénnanocsövek a világon ma létező legjobb hővezetők közé tartoznak, a gyakorlatban ugyanakkor még nincsenek olyan működő módszerek, melyek ezt a kiváló tulajdonságot hasznosítani tudnák. A mikroelektronikai iparnak azonban égető szüksége lenne a technológia gyakorlati alkalmazására, hiszen a chipeket, memóriákat, processzorokat, LED-es fényforrásokat gyártó ágazat egyik legnagyobb problémája, hogy az eszközök – méretük csökkenése miatt – egyre több hőt termelnek, ami gátolja a hatékony működést. A hagyományos hűtési megoldások, így például a réz hűtőbordák pedig drágák és bizonyos teljesítménysűrűség fölött kevésbé hatékonyak” – magyarázza
Kukovecz Ákos
, az SZTE egyetemi docense, a kutatás egyik vezetője. A THEMA-CNT projekt egyik résztvevője az ON Semiconductor, a világ egyik vezető félvezetőgyártója, így a projekt eredményei gyorsan eljuthatnak majd az alkalmazási fázisba: a kutatók szerint az első szénnanocsöves hűtésű rendszerek a nagy teljesítményű kapcsolóelemek, tápegységek, szabályozók köréből fognak kikerülni, melyeket leginkább a járműgyártás, a világítástechnika és telekommunikációs ágazatok használnak.
