Fogyatékosságtörténeti kiállítás nyílt Szegeden

A fogyatékosságra adott társadalmi válaszok, a fogyatékkal élő személyekhez való viszonyulás változásait bemutató kiállítás nyílt a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Tanulmányi és Információs Központjában kedden; a tárlat kapcsolódik ahhoz a fórumhoz, melyet a speciális képzési igényű hallgatók integrációjáról rendeznek csütörtökön az intézményben.

A 2007-ben elindított vándorkiállítás célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogyan élnek ma a fogyatékosok, s miképp alakult befogadásuk vagy éppen kirekesztésük a történelem során - mondta az október 2-ig látogatható tárlat megnyitóján

Könczei György

, az ELTE gyógypedagógiai főiskolai karának professzora. A 27 nagyméretű, képekkel gazdagon illusztrált tablóból álló tárlat magját egy amerikai anyag adaptációja adja, melyet kiegészítettek két-két az európai és a magyarországi viszonyokat bemutató, valamint kettő, ENSZ ez irányú tevékenységét ismertető egységgel. Az egyenlő hozzáférés elvét szem előtt tartva elkészült a tárlat az értelmileg akadályozott emberek számára könnyen érthetővé tett változata is, a vak emberek számára pedig egy hanganyag teszi hozzáférhetővé a szövegeket. A központban csütörtökön a speciális képzési igényű fiatalok integrációját segítő szakmai napot szerveznek. A rendezvény célja, hogy felhívja a figyelmet azokra a módszertani lehetőségekre, szolgáltatásokra, melyekkel teljesebbé válnak a megváltozott képességű hallgatók tanulási lehetőségei. A tavalyi tanévben összesen 141 fő tanult az SZTE-n valamilyen speciális igénnyel, idén eddig 40 új hallgató jelentkezett az intézmény Hallgatói Esélyegyenlőséget Biztosító Bizottságánál. A szervezők az ő életükbe engednek bepillantást számos szemléltető eszköz és szimulációs gyakorlat segítségével. A rendezvényen az elméleti előadások mellett a résztvevők kipróbálhatják például a vak pingpongot, az ülőröplabdát, s hangostérkép segítségével egy túrát is tehetnek.

Szenes Márta

, az SZTE Egyetemi Életvezetési Központ vezetője elmondta, az intézmény kiemelt figyelmet fordít az esélyegyenlőség megteremtésére: a fogyatékkal élők számára egyetemi órakeretek között is elérhető sportfoglalkozás, az országban először itt indultak angol és német nyelvű kurzusok diszlexiás hallgatók számára, a beruházások, felújítások során pedig ügyelnek az akadálymentesítésre.