Sok mindenre lehetne használni a szuperlézert

Egy Prága melletti és egy szegedi helyszínnel közösen pályázik a világon jelenleg épülő berendezéseknél ezerszer nagyobb teljesítménysűrűségű szuperlézer, az angol elnevezésének - Extreme Light Infrastructure - rövidítése alapján ELI-nek hívott kutatóközpont létrehozására Cseh- és Magyarország. Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem optikai és kvantumelektronikai tanszékének oktatója elmondta az MTI-Pressnek, hogy az ELI egyike az Európai Unió 2015-ig tervezett harmincöt tudományos nagyberuházásának.

A projekt előkészítése már évekkel ezelőtt elindult. A tizenhárom országból álló konzorcium elnyerte az unió 6 millió eurós támogatását a koncepció, a műszaki megvalósításhoz szükséges tervek kidolgozására és a helyszín kiválasztására. A kutatóközpont potenciális helyszínei között erős verseny alakult ki: pályázatot nyújtott be Magyarország mellett Franciaország, Románia, Csehország, illetve Nagy-Britannia is. A leendő helyszínek - köztük Szeged is - áprilisban mutatták be terveiket. Ezt követően Magyarország és Csehország úgy döntött, hogy közös pályázatot nyújt be - közölte a fizikus, aki a Magyar Innovációs Szövetség elnöke is. A tervek szerint egységes irányítással, de fizikailag két helyszínen - a csongrádi megyeszékhelyen és Prága közvetlen közelében - épülne meg a lézeres kutatóközpont. Az utóbbi két hónapban minden lényeges kérdést sikerült tisztázni, így a professzor szerint szakmai szempontból nagyon erős pályázatot tud benyújtani a két ország. "Roppant fontos, hogy két újonnan csatlakozott tagország között sikerült kialakítani az összhangot egy ilyen nagyszabású tudományos programban" - fogalmazott a kutató. Az ELI-t olyan lézeres központnak képzelik, amelyben a jelenleg Franciaországban, illetve az Egyesült Államokban épülő rendszereknél mintegy ezerszer nagyobb teljesítménysűrűség lesz elérhető: vagyis a lézer által egységnyi idő alatt, egységnyi felületre jutatott fényenergia három nagyságrenddel haladja majd meg a most készülő központokét. A tudós által szuperlézernek is hívott berendezéssel olyan nagyon rövid időtartamú fényimpulzusokat lehetne előállítani, amelyekkel megfigyelhetők a molekulákon belül zajló elemi folyamatok, vizsgálhatók a szilárd testek felületén vagy a biológiai molekulákon belül zajló elemi események.

Orvostudományi alkalmazások

Az ELI-t lézeres részecskegyorsításra is alkalmas lenne. Ezzel a technológiával a jelenlegi módszereknél egységnyi távolságon húszezerszer nagyobb feszültségkülönbség alakítható ki, aminek többek között az orvostudományi alkalmazásokban lehetne igen nagy jelentősége, mivel a mainál lényegesen hatékonyabb sugárterápiás módszerek kidolgozására nyújt lehetőséget. A kutatóközpont - amelynek folyamatos működtetéséhez mintegy százötven emberre lesz szükség - azonban nem csak az orvostudomány terápiás, hanem diagnosztikai területén is áttörést hozhat. A nagyteljesítményű lézerrel olyan röntgensugárnyalábok képezhetők majd, amelyekkel sokkal kontrasztosabb és részletgazdagabb felvételek készíthetők. Ezzel mód nyílhat például a daganatok igen korai stádiumú felismerésére is. A központban több "egzotikus fizikai kísérlet" elvégzésére is lehetőség kínálkozik: például olyan módszer kidolgozására, amellyel a hosszú felezési idejű radioaktív izotópok átalakíthatók rövidebb felezési idejű, így ártalmatlanabb részecskékké. A most körvonalazódó elképzelések szerint a Szegeden és a Prága mellett működő központ részben kiegészítené egymást. "Ha valaki fölépített egy kétemeletes házat, joggal feltételezhetjük, hogy egy négyemeletessel is megbirkózik. Ha egy ötszáz emeletes felhőkarcolót épít, nem tudhatjuk, hogy egy ezeremeletes gigász felhúzására is képes lenne. Az ELI-nél is valahogy így van ez - magyarázta

Szabó Gábor

. - Bizonyos tudományos problémákról feltételezzük, hogy egy adott módszerrel kaphatunk rájuk választ. Nem lehetünk biztosak azonban abban, hogy a technológia miként működik, hiszen eddig senki sem alkalmazta még. Prágában és Szegeden párhuzamosan próbálhatunk ki különböző megoldásokat, majd sok mérés elvégzése után választ kapunk arra, melyik módszer a megfelelő". A projekt teljes költsége mintegy 400 millió euró, amelynek nagyobb részét közvetlenül az unió biztosítja, kisebbik felét pedig a két ország a strukturális alap forrásaiból fedezné. Szabó Gábor úgy látja, hogy a központ építéséről és a végleges helyszín kijelöléséről még idén döntést kell hozni. A jövő év elején létrejöhetne az a szervezeti forma, amelyben a projekt megvalósul, 2010 második felében elkezdődhet a kivitelezéshez szükséges engedélyeztetési eljárás - 2015-ben pedig már működhet is a szuperlézer.