Orbán Viktor döntése nyomán ma is védjük vele Magyarországot és Európa határait. Tíz éve kezdődött a déli határzár építése.
Brüsszel egy évtizede támadja a magyar kormányt, miután megállította az illegális migrációt. 2015 nyarán indult meg a magyar–szerb határon a kerítésépítés, amellyel a kormány célja az illegális bevándorlás megfékezése volt. A migrációs nyomás 2013-tól vált súlyossá, 2015-ben már több százezer migráns lépte át az ország határát.
Tíz évvel ezelőtt, 2015. július 13-án kezdődött meg a déli határzár építése, amely azóta is az illegális migráció elleni magyar fellépés szimbóluma. A döntés, amely Orbán Viktor miniszterelnök nevéhez fűződik, Brüsszelben máig vitákat generál. Deák Dániel, a XXI. Század Intézet elemzője szerint ez az egyik legfontosabb oka annak, hogy az Európai Unió rendszeresen bírálja a magyar kormány migrációs politikáját - írta meg a Magyar Nemzet.
A kerítésépítés előzménye a 2015-re eszkalálódott migrációs válság volt. Míg 2013-ban mindössze kétezer, 2014-ben már több mint 42 ezer, 2015 első felében pedig már 46 ezer menedékkérelmet regisztráltak hazánkban.
A határőrizet megerősítésére a kormány nemzeti konzultációt is indított a bevándorlásról, majd tájékoztató kampányt és végül fizikai határzárat rendelt el.
A migránsok összetétele is megváltozott: Koszovóból érkezők helyett egyre több szír, afgán és iraki állampolgár lépte át a határt. 2015 nyarára napi 1500–2000 fő is érkezett illegálisan. A kormány ezért júniusban döntött a kerítés megépítéséről, amit Orbán Viktor a tusnádfürdői beszédében augusztus 31-re előre is hozott. A kivitelezésbe katonák és közmunkások is bekapcsolódtak.
A határzár hatékonysága azonnal megmutatkozott: míg 2015-ben még 400 ezer illegális határátlépést regisztráltak, ez a szám a későbbiekben drasztikusan csökkent. Azóta a migrációs nyomás folyamatos, de kezelhető szinten maradt.
A rendőrség adatai szerint idén, 2025. július 12-én is több határsértőt tartóztattak fel Csongrád-Csanád vármegyében: 22 főt állítottak meg, hat további embert pedig visszafordítottak. Az elfogott migránsok afgán, szír és indiai állampolgárnak vallották magukat, azonban sem a személyazonosságukat, sem magyarországi tartózkodásuk jogszerűségét nem tudták igazolni.
A Magyar Nemzet teljes cikke itt olvasható.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.