Tíz éve kezdődött a déli határzár építése: Orbán Viktor „ősbűne” Brüsszel szemében
Orbán Viktor döntése nyomán ma is védjük vele Magyarországot és Európa határait. Tíz éve kezdődött a déli határzár építése.
Brüsszel egy évtizede támadja a magyar kormányt, miután megállította az illegális migrációt. 2015 nyarán indult meg a magyar–szerb határon a kerítésépítés, amellyel a kormány célja az illegális bevándorlás megfékezése volt. A migrációs nyomás 2013-tól vált súlyossá, 2015-ben már több százezer migráns lépte át az ország határát.
Tíz évvel ezelőtt, 2015. július 13-án kezdődött meg a déli határzár építése, amely azóta is az illegális migráció elleni magyar fellépés szimbóluma. A döntés, amely Orbán Viktor miniszterelnök nevéhez fűződik, Brüsszelben máig vitákat generál. Deák Dániel, a XXI. Század Intézet elemzője szerint ez az egyik legfontosabb oka annak, hogy az Európai Unió rendszeresen bírálja a magyar kormány migrációs politikáját - írta meg a Magyar Nemzet.
A kerítésépítés előzménye a 2015-re eszkalálódott migrációs válság volt. Míg 2013-ban mindössze kétezer, 2014-ben már több mint 42 ezer, 2015 első felében pedig már 46 ezer menedékkérelmet regisztráltak hazánkban.
A határőrizet megerősítésére a kormány nemzeti konzultációt is indított a bevándorlásról, majd tájékoztató kampányt és végül fizikai határzárat rendelt el.
A migránsok összetétele is megváltozott: Koszovóból érkezők helyett egyre több szír, afgán és iraki állampolgár lépte át a határt. 2015 nyarára napi 1500–2000 fő is érkezett illegálisan. A kormány ezért júniusban döntött a kerítés megépítéséről, amit Orbán Viktor a tusnádfürdői beszédében augusztus 31-re előre is hozott. A kivitelezésbe katonák és közmunkások is bekapcsolódtak.
A határzár hatékonysága azonnal megmutatkozott: míg 2015-ben még 400 ezer illegális határátlépést regisztráltak, ez a szám a későbbiekben drasztikusan csökkent. Azóta a migrációs nyomás folyamatos, de kezelhető szinten maradt.
A rendőrség adatai szerint idén, 2025. július 12-én is több határsértőt tartóztattak fel Csongrád-Csanád vármegyében: 22 főt állítottak meg, hat további embert pedig visszafordítottak. Az elfogott migránsok afgán, szír és indiai állampolgárnak vallották magukat, azonban sem a személyazonosságukat, sem magyarországi tartózkodásuk jogszerűségét nem tudták igazolni.
A Magyar Nemzet teljes cikke itt olvasható.
