A felmelegedés általános jelensége után, melyről nemrég írtunk összefoglalót, most Szegedre koncentrálunk. Nagyvárosok bel- és külterülete között mértek már 7, sőt nyugodt időjárási körülmények között
12 °C
különbségeket is az esti órákban. A megoldást a zöldterületek jelenthetik: akár egy fasor is képes bizonyos körülmények között 2-4 fokos különbséget előidézni a lokális klímában - tudjuk meg Unger Jánostól, a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék vezetőjétől.
Az Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék vezetője és munkatársai az elmúlt évtizedben készített két nagyszabású vizsgálatuk során azt figyelték meg, hogy a külterületekhez képest mennyivel melegebbek a város különböző részei.
A város köztudottan melegebb, mint környezete, hogy mennyivel, az függ az éppen aktuális időjárási viszonyok mellett a város beépítettségétől, a természetes, zöldfelületek - parkos részek - arányától. A különbség a legjobban a kora esti órákban, naplemente után három-négy órával mérhető - tudjuk meg
Unger Jánostól
. Ekkor kezd ugyanis lehűlni a felszín és a levegő. A város külterületén gyorsabb a lehűlés, mert nyitottabb a terület, szabadabb a kisugárzás, tehát az energiaveszteség az égbolt felé. „A belterületeken viszont szabdalt a felszín, így részben a falfelületekre ér a sugárzás, ahonnan visszasugárzódik, tehát maga a hőveszteség az égbolt felé, ami a hűlést okozza, lényegesen kisebb" - magyarázza a tanszékvezető, és hozzáteszi: így akár 7 °C-kal is melegebb lehet a belvárosban kialakuló úgynevezett hősziget. A város magasabb esti hőmérséklete akadályozza a szervezet nyugodt éjjeli pihenését. Az ember normális testhőmérséklete 37 °C. Ha már 30 °C felett van a külső hőmérséklet, amire a város még ráteszi a maga egy-két fokát, akkor nehezebben működik a szervezet kilégzéssel, párologtatással, verejtékezéssel megvalósuló hőleadó funkciója. Mindez nagyon megviseli az embereket, aki idősebb, beteg, vagy erre érzékeny, annál komoly problémák jelentkezhetnek.
„Nem csak arról van szó, hogy egy utca vagy kerület mennyire zárt, a környező zöld - fákkal, gyeppel, bokrokkal beültetett - területek hatása ugyanis mindenképpen érvényesül" - emeli ki Unger János. Bár vizsgálatukban nem a zöldterületekre koncentráltak, de a nagyobb természetes felületek hatása kimutatható: a Sancer-tavak, illetve a füvészkert környéke láthatóan alacsonyabb hőmérsékletet mutatnak. A fák mindenekelőtt árnyékolnak, „ernyőként" funkcionálnak, illetve párologtatnak, amihez az energiát a környezetből vonják el, és ezzel is hűtik a levegőt. Bizonyos fafajok az ismert szén-dioxid-felvételükön túl sokféle szennyeződést is megkötnek: kén-dioxidot, szén-monoxidot, nitrogén-oxidokat és a port. Ezenkívül a fák, bokrok remek zajfogók, az épületek mellett pedig szélvédelmet nyújtanak, így télen a ház energiaháztartását is javítják. A vízháztartásban is fontos szerepük van: a városi burkolt felületeken ugyanis nagyon gyorsan lefut a csapadék, és a csatornarendszeren keresztül elhagyja a várost, így a víz nem tud jól beszivárogni a talajba, és aztán onnan párologni - ez megint a melegedéshez vezet - mondja a tanszékvezető.
Mindezek tanulságaként elmondható, hogy érdemes a városokban ésszerű módon minél több fát, illetve gyepet telepíteni. Egyértelmű, hogy egy-egy városi parknak a környezetére is kimutatható hűtő hatása van, ezek a területek nyáron nappal sem melegszenek fel annyira, és este is jobban le tudnak hűlni. Leginkább a gyepfelszín tud jól hűteni azáltal, hogy kialakulhat egy cirkuláció: a füves terület fölötti hideg levegő szétáramlik, a felette levő meleg levegőt megint lehűti, az pedig újra szétáramlik. Már a kisebb parkok hatása is néhány tíz méter távolságig kimutatható, de nagyobbak esetén ez akár néhány száz méterig is terjedhet.
„A fákra oda kell figyelni, és gondozni kell őket. A túlnőtt, kiöregedett és elkorhadt fákat el kell távolítani" - hangsúlyozza Unger János. Ugyanakkor a kifejlett fák helyére telepített kisebb fáknak - mint
tervezik - évekre, évtizedekre lehet szükségük, hogy pozitív funkciójukat betölthessék, klimatikus szempontból kifejthessék hatásukat. Az utca orientációjától és a fák milyenségétől függően akár 2-4 °C emelkedést okozhat a fasorok kivágása a beépített környezet lokális klímájában bizonyos időjárási helyzetekben - tudjuk meg a tanszékvezetőtől.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.