Rákölő fémvegyületeket állítottak elő Szegeden

Látványos eredményekkel zárult egy ötéves program a Szegedi Tudományegyetemen.

Fémionok és fémvegyületek szerteágazó kémiai sajátságait és biológiai szerepét, gyógyászati alkalmazásának lehetőségeit vizsgálták az SZTE-n egy csaknem ötéves kutatási programban, amely uniós támogatással valósult meg - közölte a felsőoktatási intézmény.

A közlemény szerint a kutatások eredményeként számos új típusú, potenciálisan gyógyhatású vegyületet fejlesztettek ki, gyakran zöld - a korábban alkalmazottaknál kisebb környezeti terhelést jelentő - szintézismódszerek alkalmazásával. E vegyületek nagy része többféle kedvező tulajdonságot is magukba hordozó molekularészből felépülő hibridmolekula.

Vizsgálták egy fehérjealapú szabályozható működésű mesterséges nukleáz kifejlesztésének lehetőségeit is. Javaslatot dolgoztak ki a fémionháztartás zavarával járó betegségek kismolekulás kezelésére, valamint a biológiai és környezeti mintákban lévő fémionok alacsony koncentrációban történő detektálására alkalmas eljárásokra, fémion- vagy molekulaszenzorként működő arany nanorészecskékre.

Sikeresen állítottak elő új kolloidális nemesfém- és liposzómális-alapú gyógyszerhordozó nanorészecskéket, amelyek gyógyszermolekulák, többek között mesterséges nukleázok hatékony célba juttatását segíthetik.

A programban az SZTE három karának nyolc kutatócsoportja, csaknem ötven szakembere vett részt. A program fontos célja volt a tudományos utánpótlás nevelése is, 16 doktorandusz védte meg PhD-dolgozatát, két kutató pedig MTA doktori disszertációját. A projekt megvalósítását 879 millió forint uniós támogatás tette lehetővé.