Magyarországon a depresszió a tartós munkaképesség-csökkenés harmadik leggyakoribb oka

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a depresszió gyakorisága 1990 és 2013 között 53,4 százalékkal nőtt, és ezzel az egyik vezető népegészségügyi problémává vált, Magyarországon ma ez a betegség a tartós munkaképesség-csökkenés harmadik leggyakoribb oka - írja a Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) kedden MTI-hez eljuttatott közleményében.

Ismertetésük szerint napjainkban a pszichiátriai zavarok gyakorisága korábban nem látott módon emelkedik, így nemcsak az ellátási kapacitás növelésére lenne szükség, hanem fontos volna a megelőzés megerősítése is. Másfelől, talán részben a kihívások miatt is, a pszichiátria robbanásszerűen fejlődik, a kutatási eredményeknek minél szélesebb rétegekhez kellene eljutniuk, és az ellátás megfelelő jogi környezetének megteremtésében is lenne még tennivaló. A mentális zavarok gazdasági "időzített bombát" is jelentenek: csak a depresszió az európai GDP 1 százalékát emészti fel, a költségek 88 százaléka mentális zavar miatti termelékenység-csökkenésből adódó gazdasági veszteség. A mentális zavarok jelentősen növelik a testi társbetegségek költségeit, ugyanakkor rontják ezek gyógyulási esélyeit, így a mentális zavarok óriási egészségügyi terhet jelentenek. Ezért lenne fontos az ellátási kapacitás növelése mellett a megelőzés, a preventív mentálhigiéné megerősítése - írják. Kiemelik továbbá, hogy fontosnak tartják, hogy a kutatási eredmények, a pszichiátriai jó gyakorlatok közérthető formában minél több emberhez eljussanak, és így széles körű társadalmi összefogással hamarabb kerülhetnek be a gyakorlatba is. Közölték, a pszichiátria iránti megnövekedett igények több szakembert tesznek szükségessé, azonban nemcsak több pszichiáterre van szükség, hanem megfelelően képzett klinikai pszichológusokra, szakápolókra, szociális munkásra. Továbbá úgy vélik, hogy az ellátás megfelelő jogi környezetének kialakítása érdekében Magyarországon további lépésekre van szükség. A társaság közleményében kitértek arra, hogy például az intézeti kötelező gyógykezelés szakmai tartalmának szabályozása teljesen hiányzik. A jogszabályok csak a korlátozó intézkedésekkel foglalkoznak, de azzal nem, hogy mit lehet tenni, ha már nem kell korlátozni a beteget, de a kezelése még indokolt lenne, továbbá hiányzik az ambuláns kötelező gyógykezelés jogintézménye. "Minden szereplő, a beutaló és az osztályra felvevő orvos, az igazságügyi szakértő, a bíróság azonnali, fehér-fekete döntésre kényszerül" - írják. A társaság a betegszervezetekkel összefogva szeretne lehetőségeket keresni a biztonságosabb jogi környezet megteremtésének előmozdítása érdekében. Az MPT siófokon tartja XXI. vándorgyűlését január 26-28. között. A több mint ezer szakember részvételével zajló esemény mottója: "A pszichózisok változó arca", mivel a mentális zavarok ezen emblematikus csoportja mindig is az érdeklődés középpontjában állt, és napjainkban paradigmaváltás zajlik a pszichózisok megközelítésében és a pszichiátriában is.