Egészség

A nyers tej is okozhat vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladást

A nyers tej is okozhat vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladást

2016. szeptember 22., csütörtök
A nyers tej is okozhat vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladást

Csípés nélkül is okozhat megbetegedést az egyébként kullancsok által terjesztett vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás (kullancsencephalitis), a nyers házi tej is lehet vírushordozó - figyelmeztetett Schneider Ferenc infektológus, a szombathelyi Markusovszky Egyetemi Oktatókórház osztályvezető főorvosa.

Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményben idézték a főorvost, aki azt ajánlja, hogy a családi gazdaságokból származó nyers kecske- vagy tehéntejet csak felforralás után fogyasszák. A pasztörizálás során ugyanis a nyers tejben található kórokozók nagy része elpusztul, így fogyasztása biztonságosabbá válik. Magyarországon több járványos megbetegedés is lezajlott az elmúlt évtizedben a pasztörizálatlan nyers tej fogyasztása következtében. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a kecskén egyébként nem jelentkeznek a betegség tünetei, a tej pedig viszonylag hosszú ideig, 9-10 napig fertőző marad. A magas rizikójú területek közé tartozik a nyugati, délnyugati megyék közül főleg Zala, Somogy, Tolna, Baranya, Vas és Veszprém megye, északon elsősorban Nógrád és Borsod megye, illetve az Északi-középhegység. A szakember emlékeztetett arra, hogy a többféle veszélyes betegséget - kullancsencephalitist, illetve a Lyme-kórt - is terjesztő kullancs előfordulása az elmúlt években időben és térben is egyre inkább kiterjedt. A téli hónapokat leszámítva egész évben találkozhatunk a vérszívókkal, a tavaszi, nyár eleji szezont az egyre hosszabb őszi periódus követi, amely akár november végéig is eltarthat, és az elszaporodó kullancsok miatt ma már nemcsak az erdőben, hanem a parkokban, játszótereken, hobbikertekben is megfertőződhetnek, akik nem védettek.

Póta György

, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke kiemelte, hogy a kullancsok és a nyers tej által is terjesztett kullancsencephalitis ellen a leghatékonyabb védekezés az oltás. A védekezés szempontjából nagyon fontosnak nevezte, hogy az oltásokat - az influenzaszezont lehetőleg elkerülve - akár már a tél legelején beadassák. Az alapimmunizálás három adag oltással történik: az első oltást követő 1-3 hónap múlva kell beadatni a másodikat, majd oltóanyagtól függően újabb 5-12 hónap vagy 9-12 hónap elteltével a harmadik részoltást.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.