Herpesztől az Alzheimerig mindenre gyógyír egy pohár bor

Naponta fél deci bor elfogyasztása a legideálisabb a szakemberek szerint, és a fehér sem rosszabb a vörösnél, csak többet kell belőle meginni. Tífusz- és kolerajárványok idején védettséget élveztek a borivók, de számos mai betegségre is jó hatása van Alzheimer-kórtól a prosztataproblémákon át egészen a herpeszig.

A közhiedelem úgy tartja, hogy a borivás egyidős az emberiséggel, az azonban biztos, hogy az európai civilizáció első alkoholos itala, amely hat-nyolcezer esztendeje jelen van kultúránkban. Göröghonban a táplálék-gyógyszer-méreg háromszögbe sorolták,

Janky Ferenc

ezt kiegészítette egy negyedik sarokkal, a bor szerinte emellett egy élvezeti cikk is, hedonista, örömszerző tulajdonsága miatt válhatott igazán népszerű, elterjedt italként. A budapesti Corvinus Egyetem nyugalmazott egyetemi doktora a bor egészségre gyakorolt hatásáról tartott előadást Ópusztaszeren.

Véralkoholszint: fél ezrelékig nincs hatás, öt felett már halálos

El sem hinné, mennyi minden van egy pohár borban: a szőlőből származó vegyületekben a cukrok táplálékforrást jelentenek, míg a savak és ásványi anyagok is kedvező tulajdonságú alkotórészek, erjedés közben pedig alkohollal, különféle szerves savakkal és aromákkal gazdagodik az ital. A két legfontosabb élettani hatású alkotórésze a cukor és az alkohol. Előbbi legfontosabb táplálékforrásunk, amely változó mértékben mindenfajta borban fellelhető. Száraz borban kevesebb található belőle, míg az édesnek magasabb a grükóz- és fruktóztartalma. Utóbbi édesebb és a cukorbetegeknek is előnyösebb a fogyasztása.

Az alkohol az egyik "leglátványosabb" élettani hatással járó alkotóelem. Az alkohol nem nagyon emészthető és izommunkával sem csökkenthető, légzéssel, izzadással és vizelettel ürül a szervezetből, illetve a máj segíti a lebontását. Véralkoholszintünk jelentősen befolyással van cselekvőképességünkre is, hazánkban a minimálisan kimutatható mennyiség mellett sem szabad a volán mögé ülni. Pedig 0-0,5 ezrelék közötti véralkoholszint még nem okoz semmiféle hatást, a központi idegrendszerre csak 0,5 ezrelék feletti szintnél van hatással. 1-1,5 ezrelék között már tizennégyszer nagyobb az esélye, hogy balesetet okozunk, pedig részegségről csak efölött beszélhetünk. Három ezrelék a teljes hullarészeg állapot, öt ezrelék pedig már halálos dózis egy átlagos ember szervezetének - néhány idült alkoholistában persze efeletti értéket is sikerült már kimutatni, az emberi szervezet csodája, hogy egy gyomormosást követően ott tudják folytatni az italozást, ahol abbahagyták. Az alkohol 12 óra alatt ürül ki a vérből, túlfogyasztás esetén 16-18 óra is szükséges lehet ehhez. Egy egészséges máj 6 gramm alkoholt képes lebontani óránként, ezt, illetve a többi alkotóelemet is figyelembe véve az orvosilag meghatározott mennyiség átlagosan 50 ml naponta. Persze vannak azért megengedőbb orvosok, akik vérszaporításra, élénkítésre egy pohár bort is javasolnak, amely lehet akár 2 decis.

A túlkénezett bortól lesz borzasztó a másnaposság

Minden természetes borban van azonban metilalkohol is, amely még károsabb a szervezetre. A fehérborokban a legkisebb (30-70 mg/liter), a vörösborokban (70-180 mg/liter) és főleg a direkt termőkben (150-250 mg/liter) már nagyobb mennyiségben található. A törkölypálinka literjében már 800-900 mg-nyi metilalkoholt találhatunk, igaz ezt nem is literszámra szokás fogyasztani. Már 1,8 ezrelék halálos dózisnak számít belőle. Mértékletes és rendszeres borfogyasztás esetén minimális a szervezetre gyakorolt káros hatása. A másik mérgező anyag, melyet sajnos elég nehezen nélkülözni a borászatban, az a kénessav. A túlkénezett bor lassabban ürül ki a szervezetünkből, a gyomorsav miatt a sok kötött kénessav felszabadul, melyet nem a fogyasztásakor, hanem másnap érzünk igazán. A doktor szerint ilyenkor van az, hogy az embernek kettő feje lesz, és belül van a nagyobb.

Fehérborból átlagosan kétszer annyit kell inni

Unalomig ismételt információ már a vörösbor szív-és érrendszerre gyakorolt jótékony hatása, amelyet elsősorban a resveratrolnak tulajdonítanak. Janky Ferenc kiemelte: ez a vegyület a fehérborokban is ugyanúgy megtalálható, sőt a furmintok resveratrol-tartalma az egyik legmagasabb a szőlőfajták közül. "Kutatások már kimutatták, hogy a mérsékelt borfogyasztás csökkenti az Alzheimer-kór kockázatát, valamint véd a prosztatabetegségek ellen is. A fehérborból átlagosan másfélszer annyit kell inni, hogy ugyanazt a gyógyhatást elérjük vele, mint a vörösborok esetén" - mondta az egyetem doktora.

Ásványianyag-tartalmuk sem elhanyagolható. Jelentős mennyiségben található kálium a borokban, az átlagos fehérbor literjében 4-500 mg, a vörösben pedig 1000 mg fölött van - ez vízhajtó hatású és szabályozza a sejtlégzést is. Nagy mennyiségben fordulnak elő savak - borkősav, almasav, ecetsav vagy tejsav - melyek szabad, félig kötött és kötött formában is megtalálhatóak. Kiemelendő a gyomor munkáját segítő hatásuk, bizonyos borfajtákról (mint például a somlói borok) úgy tartják, hogy a gyomor savtartalmát optimalizálják, akár alacsonyabb, akár magasabb az érték. Vitamintartalmából a biotin, vagyis a H-vitamin kiemelkedő, a napi szükséglet biztosításához azonban több mint egy liter bort meg kellene inni, amely nem kompenzálná a vele járó negatívumokat. Középkorban, a nagy tífusz- és kolerajárványok idején azon városokban maradtak életben, ahol volt bor, melyet jótékony hatásuk miatt vizezve fogyasztottak az emberek - magyarázta Janky Ferenc. Napjainkban ezen betegségektől ugyan nem kell már tartani, de kiváló gyógyír lehet számos mai problémára - a herpesz korai szakaszában a vörösbort külsőleg is érdemes alkalmazni, az égető felületet kenegetve kiválóan elmulasztja az esztétikailag nem túl előnyös tüneteket.