Telemedicina: Fotó alapján megmondják, ártalmatlan-e az anyajegy
Nincsen sorban állás, új színteret kaphat az orvos-beteg kommunikáció, ráadásul a klinika leterheltsége is felszabadulhat - ezt remélik a fejlesztők a telefonokra, tabletekre tervezett telemedicina programoktól. Hazánkban először a Szegedi Tudományegyetemen dolgozzák ki a digital health applikációkat, külföldön már bevett gyakorlat.
A telemedicina olyan egészségügyi szolgáltatás, amelynek során a páciens és az orvos nem személyesen tartják a kapcsolatot, hanem valamilyen adatátviteli rendszeren keresztül kommunikálnak. A Szegedi Tudományegyetem másfél éve indított saját kutatás-fejlesztési projektet, amellyel a mobil- és internetes technológiák által támogatott egészségügyi megoldásokra fókuszálnak. Koraszülött-monitorozás kamerával, tüdő- és légzésellenőrzés mobilkészülékkel, magzati szívműködés megfigyelése okostelefonon – néhány a 15-20 betervezett életviteli rendszer közül, amelyek segítségével hatékonyabbá válhat az egészségügyi ellátás. "A bőrgyógyászatban naponta kapunk olyan e-maileket, hogy csak pillantsunk rá a képre és mondjuk meg, ezzel vagy azzal orvosoz kell-e menni. Nálunk ez napi rutin" - pörgette az elektronikus postaláda tartalmát képekben
Kemény Lajos
, az SZTE ÁOK Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika intézetvezetője a Tele-Medicina technológiák és kutatások című konferencián. Ha úgy vesszük, már a szegedi kórházban is működik egyfajta "telemedicina", a bőrelváltozásokról, kétes anyajegyekről, szemölcsökről rendre mobiltelefonnal fotózott képek alapján kérik ki a szakemberek véleményét. "Ilyen szelfiket gyakran kapunk. Ha megnézzük a képet kinagyítva, akkor az alapján biztosan meg tudjuk üzenni, hogy a körülötte lévő pirosság valami irritáció" - mutatott rá az egyik fotóra az intézetvezető.
Dánia egy közeli szigetén már évek óta működik a teleorvoslás, a helyi egészségügyi központban nővérek fogadják a pácienseket, akik a kérdéses elváltozásokat egy-egy fotón továbbítják a bőrgyógyász szakemberek felé. A felvétel beérkezik a telemedicina centrumba, majd az orvos megvizsgálva a képeket felállítja a diagnózist. "A szegedi SBO (Sürgősségi Betegellátó Osztály - a szerk.) megnyitásával felmerült az igény egy online szolgáltatás felállítására. Egy real time telemedicina szolgáltatást fogunk felajánlani, hiszen ez megkönnyíti mind az ott dolgozók, mind pedig a mi helyzetünket" - árulta el a jövőre nézve. Hazánkban
Gyulai Rolland
bőrgyógyász-onkológus is próbálkozott hasonlóval. Teledermax névre keresztelt rendszere a dán modellen alapul azzal a különbséggel, hogy itt háziorvosok és bőrgyógyászok regisztrálhatnak a felületre. A háziorvosok ide töltik fel a betegről készült képeket, csatolnak mellé egy rövid anamnézist, majd várnak a szakorvos válaszára. A probléma csak az, hogy Magyarországon a túlzsúfolt rendelők miatt ez nem működik, az orvosoknak nincs idejük arra, hogy fotózzanak, ismertetőt írjanak és felöltsék mindezt.
A bőrgyógyászati és allergológiai klinika vezetője Gyulai terveinél is tovább ment, egy interaktív teledermatológiai központ gondolatát vázolta fel a hallgatóságnak. Elképzelései szerint az igazi áttörést egy olyan centrum jelentené, ahol a beteggel együttműködve lehetne felállítani a diagnózist. A pikkelysömör, az ekcéma, vagy az akné bőrbetegségek esetében a páciens feltöltött minták közül kiválaszthatná azt, amelyik közelebb áll állapotához, a rendszer pedig automatikus választ küldene, benne a megfelelő terápiás javaslattal. Természetesen felmerül a kérdés: fotó alapján meg lehet állapítani, hogy a kérdéses anyajegy ártalmatlan? Kemény Lajos szerint nem, átfogó képet csak a szűrővizsgálatok tudnak adni. Viszont a mérések azt mutatják, az esetek mintegy 70 százalékában a teledermatológiai kép analízisével korrekt diagnózist tudnak mondani a szakemberek, pedig ezeket a fotókat a betegek, javarészt mobiltelefonnal készítik. "Jóindulatú elváltozásoknál viszont van egy kis tévedés: a felmérések szerint klinikailag jelentősnek mondható 10 százalékban nagyon mellé lőttek a doktorok. Úgy gondolom, ez az arány magas. Attól nem félek annyira, hogy fals diagnózist mondunk. Ezek a képek jelezhetnek betegséget, viszont attól, hogy nem gyanakszunk rá az nem jelenti azt, hogy nem beteg az illető" " - zárta gondolatit az egyetemi tanár.
