Évente több ezer fővel nő a vakok és gyengénlátók száma

Kevesen tudják, pedig a diabétesz szövődménye akár látásvesztés is lehet, ennek következtében évente nagyjából ezer ember veszíti el szeme világát. Mi tehetünk a megelőzés érdekében és milyen gyakorisággal járjunk szűrővizsgálatokra? Hári Kovács András, a Stefánia Klinika szemész szakorvosa válaszolt kérdéseinkre.

- Egyre gyakrabban hallani, hogy a vakok és a gyengénlátók többsége felnőttként veszíti el látását. Milyen szembetegségekre vezethető ez vissza?

- Így igaz, a vakok és gyengénlátók csoportja a gyermekek körében kisebb. Felnőtt korban, a fejlett országokban az ok az időskori sárgafolt sorvadás, vagyis a makula degeneráció. Ez tulajdonképpen nem megelőzhető folyamat, viszont a súlyossága nagyon változó lehet. Két fő típusa van, a nedves és a száraz makula degeneráció, az előbbi gyors látásromlást okoz, az utóbbi lassan halad előre. Évtizedekig a szemészek kezében sem volt gyógyír, az utóbbi tíz évben azonban már kifejlesztettek olyan injekciós terápiákat, amelyekkel a betegség progresszióját csökkenteni tudják. A makula degenerációt meggyógyítani nem lehet, viszont a kezeléssel elérhetik, hogy ne romoljon tovább a szem, esetleg kisebb javulást is eredményezhet. A diabétesz szövődménye lehet látásvesztés, amely a második vaksági ok a fejlett országokban. Ezek után a szürke hályog és a zöld hályog a leggyakoribb vaksági ok. A szürke hályog inkább időskorban jelentkezik, hiszen a szemlencse – sok más szervhez hasonlóan – elöregszik. Vannak azonban veleszületett, öröklött formái is, ami már a csecsemőknél is előfordul. Inkább családi halmozódás mutatkozik, de előfordulhat, hogy egyszer megjelenik valakinél a családban, pedig előtte senkinek sem volt és később sem lesz. A tompa látás, szintén nagy hányadát teszi ki a gyengénlátóknak. Utóbbi gyermekkorban alakul ki, s a kancsalságra vagy a kezeletlen fénytörési problémákra vezethető vissza. Ezeken javítani felnőttkorban már nem lehet.

- A makula degeneráció terápiás kezeléséhez hasonlóan a szürke hályog sebészetben is új vívmányok jelentek meg.

- Az utóbbi 10-15 évben a szürke hályog sebészet a mikro incíziós sebészet irányába tolódott el, magyarán nagyon pici seben át meg tudjuk operálni a betegeket. Ennek két következménye van: az egyik, hogy nem okozunk annyi fénytörési hibát, a másik, hogy sokkal gyorsabban rehabilitálható a beteg, ezért is van az, hogy a nappali műtétté vált beavatkozás miatt már nem fekszenek az osztályon páciensek. Felmerült annak igénye, hogy ne csak a szürkeséget szüntessük meg, hanem maximálisan jó látást is eredményezzen a műtét. A hagyományos, úgynevezett monofokális műlencsék, amit beültettünk a szembe, nem képesek különböző fókusztávolságokra éles képet adni. A beteg ilyenkor jól lát messzire, tévét tud nézni, utcán közlekedni, viszont nem tud vele olvasni. Ma már léteznek olyan műlencsék, amelyek a progresszív szemüveghez hasonlóan minden távolságra éles képet adnak.

- Mit mutatnak a számok Magyarországon?

- Hazánkban körülbelül 70-80 ezer ember vak és gyengénlátó, s évente 5000-6000 fővel nő a számuk. A cukorbetegség következtében közel 1000 fő veszíti el látását. Ezzel nagyon rosszul állunk, az adatok háromszorosai, négyszeresei a nyugat-európai országokéhoz viszonyítva. A szemvizsgálat sajnos elhanyagolt dolog, sok beteg nincs is tisztában vele, hogy például a cukorbetegség akár vaksághoz is vezethet.

- Pedig olyan sokszor halljuk, hogy a szemvizsgálat, a szűrés nem egy fájdalmas eljárás. Milyen időközönként kell(ene) felkeresünk a szemészorvost?

- Sokan hiába mondják, hogy úgy vigyáznak magukra, mint a szemük világára, kevesen és ritkán járnak orvoshoz. Gyakran, mire felgyülemlenek a panaszok, már nagyon előrehaladott a betegség. 45 éves kor után legalább ötévente érdemes volna elmenni a szemészhez, hisz 50 fölött a makula degeneráció és a zöld hályog kialakulásának esélye növekszik. A gyermekkori szemvizsgálatban viszont Magyarországon élen járunk.

- Mikor érdemes a gyerekeket először elvinni kivizsgálásra és milyen gyakran ellenőriztessük szemüket?

- Az újszülötteket először a neonatológus vizsgálja meg, ilyenkor megnézi, van-e valamilyen szembeötlő, kóros elváltozás a szemet illetően. A veleszületett zöld- és szürkehályog, bizonyos fejlődési rendellenességek ilyenkor már kiszűrhetők. Koraszülöttek esetén minél korábban és minél kisebb súllyal születik a gyermek, annál nagyobb esély van arra, hogy a koraszülöttekre jellemző retinabetegség alakuljon ki nála, és ez kezeletlen esetben vaksághoz vezessen. A 32 hétnél hamarább és az 1500 g alatt született kicsiket már a születés után nem sokkal szemész szakorvosnak is látnia kell. Nem koraszülöttek esetén az első kötelező szemvizsgálat egyéves korban történik, ellenőrizzük a szemmozgást, kancsal-e a gyermek, valamint pupillatágítással meghatározzuk a szem fénytörési értékét. Megvizsgáljuk, van-e a két szem között jelentős dioptriakülönbsége, és szemfenékvizsgálatot is végzünk. Olykor nagy meglepetések érhetik az orvost és a szülőt is, az életvidám, játékos kedvű gyerekről is kiderülhet, hogy gyengénlátó. A következő vizsgálatot 3-4 éves korban szoktuk elvégezni, ilyenkor már kooperál a gyermek: a látásélességet ábrák kivetítésével meg tudjuk nézni, illetve a fénytörést gépen is meg tudjuk csinálni. Tulajdonképpen ilyenkor már biztos képet kapunk arról, hogyan lát valójában a gyerek. Iskola előtt is érdemes még egyszer felkeresni a gyermekszemész szakembert, de az intézményi szervezett szűrővizsgálatokon a védőnők is nagy hangsúlyt fektetnek a látásvizsgálatokra.

- Milyen gyakori szembetegségekről beszélhetünk a legkisebbek esetében?

- A leggyakoribb, hogy a gyermeknek valamilyen fénytörési hibája van, tehát rövid- vagy távollátó, ami szemüveget igényel. Gyakori továbbá a könnycsatorna elégedetlenség elégtelenség, ilyenkor a szem, annak ellenére, hogy nincs begyulladva, folyton könnyezik, váladékozik. 70-80 százalékos gyakorisággal magától megoldódik ez az ártalmatlan betegség a gyermek fél éves koráig. Nem úgy a kancsalság, ami tompa látáshoz vezethet. Az a szem, amelyik kancsalít, idővel lemarad a másikhoz képest, látása visszafordíthatatlanul károsodhat. Ez egy centrális mechanizmus, amelyik szemét a gyerek „nem használja” a szenzitív időszakban, vagyis 5-6 éves koráig, azt már nem lehet visszafordítani. Sok szülő nem tudja, hogy ilyenkor már hiába kap szemüveget a gyermeke, a kancsal szemmel már nem fog élesen látni. Ennek megelőzésére szokták leragasztani a kicsik egyik szemét vagy szemüvegének egyik lencséjét. Az olyan komoly szembetegségek, mint a zöld és szürke hályog, vagy a tumorok szerencsére ritkák. A gyermekkori látásvesztést, az esetek 70-80 százalékában a korszülöttség szemszövődményei okozzák.

- Sok szülő óva inti a gyermekét attól, hogy egész nap a tévékészülék előtt üljön. A túl sok tévézés okozhat látásromlást?

- A gyerekek is nézhetnek tévét, csak ne túl közelről. Ami inkább probléma, hogy a tabletet és a mobiltelefonokat közelről nézik, ez pedig bizonyítottan okozhat rövidlátást. Stefánia Klinika Szeged, 6720, Arany János u. 1. 06 30 537 0350 info@stefaniaklinika.hu www.stefaniaklinika.hu