Csontritkulás, a "néma járvány"

A kórkép csak későn okoz tüneteket, amely érintheti a gerincet, ennek következtében megváltozik a testtartás, görbül a gerinc és csökken a testmagasság. A veszélyekről és a megelőzésről Matuz Csillával, a Stefánia Klinika reumatológusával az október 20-i csontritkulás világnapja okán beszélgettünk.

- Mi is tulajdonképpen a csontritkulás és melyik korosztály a veszélyeztetett?

- A csontritkulás (osteoporosis) kórképe a hazai lakosság mintegy 8-10%- át érinti. Maga az osteoporosis latin szó, lyukacsos, szivacsos csontot jelent. Normálisan mindkét nem 35 éves életkorban éri el a csúcs csonttömegét Ezen életkor elérését követően, a csontépülés és a csontbontás egyensúlya eltolódik a csontbontás irányába, minden év előrehaladtával folyamatosan csökken a csonttömeg, illetve a korábban robosztus csontok szerkezete is megváltozik: elvékonyodnak, belső szerkezetük szivacsossá válik emiatt könnyebben törnek.

- Milyen tünetei vannak a csontritkulásnak? Mikor ismerhetjük fel magunkon a tüneteket?

- "Néma járványnak" is nevezik a csontritkulást, hiszen a kórkép csak későn okoz tüneteket. Ezek között említendő a szokványosnál kisebb fizikai behatásra történő csonttörés, vagy a törések ismétlődése. Előfordulhat, hogy egy "véletlen" csuklótörés vagy combnyaktörést követőn diagnosztizálják a páciens csontritkulását. A tünetekhez kapcsolódó statisztikai adatok elrettentő képet mutatnak. Magyarországon éves szinten 30-40 ezer csigolyatörésért, 14-15 ezer csípőtáji törésért, 25-28 ezer csuklótáji törésért tehető felelőssé az osteoporozis. A csontritkulás előrehaladott állapotában, kivált ha az osteoporozis érinti a gerincet, a beteg testtartása megváltozik, a gerinc elgörbül, a testmagasság csökken.

- Milyen szövődményekkel jár ez a betegség és melyek a rizikófaktorok?

- A csontritkulás leggyakoribb szövődménye a csonttörés. Elsősorban az egyébként is nagy terhet viselő képletek érintettek: csípő, csigolya, combcsont. A csigolyatörés, vagy a csigolyák összeroppanása különösebb sérülés hiányában is bekövetkezhet. Különösen sok idős ember veszíti életét a csontritkulás következtében fellépő combnyaktörés talaján kialakult szövődményekben. A téli időszak kiemelten veszélyes, hiszen az elesések a csúszós talajon gyakoribbá válnak, így megnő a traumás, csonttöréssel járó balesetek száma is. A fentiekből következik, hogy a csonttömeg vesztés folyamata tulajdonképpen az életkor előrehaladtával együtt járó természetes folyamat. Nem mindegy azonban, hogy a csonttömeg csökkenése milyen ütemben és mértékben zajlik le. A csontritkulással érintettek jelentős része nő, hiszen a menopauza után megváltozott hormonális egyensúly kiemelt rizikótényezője az osteoporosisnak. Nem szabad azonban elfeledkeznünk a genetikai háttérről sem, a csontritkulás családi halmozódása esetén érdemes időben szűrésre jelentkeznünk. Szintén a rizikófaktorok közé sorolható a krónikus alkoholfogyasztás, dohányzás és a kalciumhiányos táplálkozás is. Életmódbeli kockázati tényező a mozgáshiány is. Egyes rendszeresen szedett gyógyszerek is hajlamosítanak csontritkulás kialakulására, ilyenek a szteroidkészítmények, pajzsmirigyhormonok, daganatos betegségekben alkalmazott készítmények.

- Megelőzhető a csontritkulás? Miben változtassunk életmódunkon?

- Elsősorban az életmódbeli káros szokások kiiktatását kell megemlíteni. Törekedni kell a rendszeres testmozgásra és a kalciumban dús étrend kialakítására. A nőknek a menopauza után a hatékony prevenció érdekében mindenképp érdemes csontritkulás szűrésre jelentkezniük. Férfiak esetében is ajánlott a szűrés bizonyos életkor felett. A szegedi Stefánia Klinikán Dr. Matuz Csilla reumatológus foglalkozik a csontritkulás okozta problémákkal. A szűrés segíthet a még tüneteket nem adó problémák felderítésében, így a csontritkulás kezelése időben megkezdhető. Stefánia Klinika Szeged, 6720, Arany János u. 1. 06 30 537 0350 info@stefaniaklinika.hu www.stefaniaklinika.hu