Ragaszkodó vérszívók - nyit a kullancsszezon

Téli álmukból ébredeznek a kullancsok: a bokrok és aljnövényzet közül ránk leselkedő, apró vérszívóktól a városban sem lehetünk biztonságban. Csípése számos veszélyt tartogat, minden tizedik rovar hordozza a Lyme-kórt előidéző baktériumot.

A természetjárások, kirándulások legnagyobb visszatartó ereje a kullancstól való félelem. Az apró állat nem válogat, madarak, kutyák, macskák, és emberek vérét is ugyanolyan szívesen fogyasztja. Jelentéktelen a vérveszteség, nagyobb gondot a potrohukban tenyésző fertőzések (agyhártyagyulladás, Lyme-kór, nyúlpestis) okoznak. A kullancsok föld alá bújva húzzák ki a telet - csak április környékén, ha az időjárás tartósan meghaladja a tíz fokot, kezdenek mozgolódni. Innentől azonban senki sincs biztonságban: akár a város szívében is a ruhánkba kapaszkodhat egy-egy nem kívánt útitárs.

Csak minden harmadik megbetegedést jelentik be

"A kullancsok mélyen az avar alatt vészelik át a telet, áprilistól azonban, ha tartósabbá vált az enyhülés, előbújnak. Ezt a kellemes tavaszi időt kimondottan szeretik" - árulta el portálunknak

Tombácz Zsuzsanna

Csongrád megyei tiszti főorvos. Szeged környékén a fás, bokros területek jelentenek a fő veszélyzónát, főként a Tisza partjának aljnövényzetéből, árnyékos területeiről lesnek ránk ezek a vérszívók. Kinti program után gyermekünket, és saját magunkat is érdemes alaposan átkutatni, különös tekintettel a hajlatokra. "Főképp a nyirkosabb területeit kedvelik a bőrünknek, például a könyökhajlatot, térdhajlatot, a fül mögötti területeket, de a hajas fejbőrbe is bele tudnak kapaszkodni. Nagyon mohó állatok, először vért szívnak, csak ezt követően, 4-6 óra múlva fertőznek" - emelte ki a főorvos. Közép-Európában különösen nagy a fertőző kullancsok aránya, bizonyos becslések szerint hazánkban tízből egy kullancs hordozza a Lyme borreliosist, vagyis a Lyme-kór kialakulását okozó baktériumot. Tombácz Zsuzsanna szerint a megyében tavaly Csongrád megyében körülbelül 30-40 fő fertőződött meg - ennyi legalábbis a bejelentett megbetegedés, a tényleges számot az infektológusok ennek háromszorosára becsülik.

Nincs biztos védelem

Számos módon védekezhetünk a nem kívánt vérszívóktól. Legegyszerűbb módszer, ha nem is adunk lehetőséget, hogy a bőrünkhöz férhessen: a "veszélyeztetett" területeken érdemes hosszú nadrágot viselni, szárát pedig a zokninkba tűrni. A kullancsriasztók többsége csak ideig-óráig nyújt védelmet, fő problémája, hogy a hatás kifejtéséhez olyan erős dózisban kell alkalmazni, ami számos egyéb mellékhatással (fejfájás, szédülés, rosszullét) járhat. Az agyhártyagyulladás ellen hatékony védőoltás létezik, ezt három oltásban adják be, és öt évente kell megismételni. Állatainkat gyógyszeres nyakörv (spot-on) és ultrahangos kullancsriasztó segítségével is megóvhatjuk, sajnos azonban ezek sem nyújtanak teljes védelmet. Szőrüket alaposan át kell fésülni, hisz bundájuk rejtekében sokkal nehezebb észrevenni az apró rovart. A bőrünkbe fúrt élősködőt minél előbb eltávolítjuk, annál kisebb a fertőzés esélye. Fontos azonban, hogy kihúzásakor ne nyomjuk össze az állat testét, hisz így a benne lévő fertőzést is magunkba pumpáljuk. "A kullancsvizit nagyon fontos, minden túrázást, erdőjárást követően érdemes alaposan átnéznünk az előbb említett bőrfelületeket. Amennyiben a kullancs bennünk van, azt egy határozott mozdulattal el kell távolítanunk, ehhez speciális kullancs eltávolító csipeszt használjunk, amit a patikákban kapható" - hívja fel a figyelmet Tombácz Zsuzsanna. Kihúzása után a csípés helyét is figyelnünk kell: az irritáció miatt bepirosodhat a bőr, ha azonban egy kör alakú, középen elhalványuló, rojtos szélű vörös udvar jelenik meg körülötte, feltétlenül szakemberhez kell fordulni! Antibiotikumos kezelést saját szakállunkra semmiképp se végezzünk, míg nem konzultáltunk orvosunkkal.