Vitamin, helyes étrend, csodabogyók? – Az immunrendszer titkai!

Az influenzás időszak megmutatja, milyen állapotban van az immunrendszerünk. Vitaminkúrával, csodabogyókkal, vagy egyszerűen csak mézes teával gyúrjunk a nátha ellen?

Nem lehet egy általános dolgot mondani, ami önmagában elegendő az immunrendszer karbantartásához – mondta el portálunknak

Gáspár Róbert

, a Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézet oktatója, a szegedi Gyógyszerésztudományi Kar dékánhelyettese. Szükség van vitaminokra, és ma már tudjuk, hogy nemcsak a C-nek, hanem a B-vitaminoknak is kulcsszerep jut a szervezetben, sőt, legújabban a D-vitamin immunerősítő szerepét is hangsúlyozzák. Szintén igaz a gyakran hallott bélbaktériumok, az úgynevezett probiotikumok kedvező hatása, hiszen ezek helyes működése segíti az immunrendszer folyamatait, jóllehet nem képezik részét annak. Már csecsemőkortól elengedhetetlen az egészséges bélflóra, mert ez segíti az immunrendszer megfelelő kifejlődését. Ha valakinek a bélflórája gyengül, könnyebben lesz beteg, allergiás, ekcémás problémái jelentkezhetnek.

12 Rolls-Royce-szal, avagy vitamin helyett kiegyensúlyozott táplálkozás

Nagyon fontos az életvitel – hívja fel a figyelmet Gáspár Róbert –, a helyes, rostdús, elsősorban növényi eredetű táplálék, amely önmagában is tartalmazza a szükséges vitaminokat és nyomelemeket. Vagyis nem feltétlenül kell magunkat vitaminokkal tömni, ha rendesen étkezünk. Az persze igaz, hogy ma már a zöldségek, gyümölcsök vitamintartalma nem olyan magas, mint régen volt, de még mindig bőven elég ahhoz, hogy fedezze a szükségleteinket. Úgy is mondhatnánk, ha 20 éve volt 20 Rolls-Royce a garázsban, most viszont már csak 12, akkor még mindig nagyon jól állunk… – magyarázta a docens. Egyébként tévedés az, hogy a régi magyar étrend a zsíros húsételeket részesítette előnyben, eleink inkább kásafogyasztók voltak, egy héten egyszer-kétszer ettek húst.

Víz, kézmosás, alvás

Az evés után az ivásról: kiemelt jelentősége van a megfelelő folyadékfogyasztásnak – ami elsősorban vízivást jelent! Ha ugyanis nincs megfelelő mennyiségű keringő vér, akkor annak „sűrűsége” az immunsejtek mozgását is gátolja. Nagyon fontos a higiénia, ami nem azt jelenti, hogy mindent fertőtleníteni kell, hanem például azt, hogy nem maradhat el az étkezés előtti kézmosás. Talán nem gondolnánk, de fontos az immunrendszernek a fizikai aktivitás, a testmozgás, és ami még ennél is lényegesebb: a pihenés – emelte ki Gáspár Róbert. Minél kimerültebb az ember, annál gyengébben működik az immunrendszere. A kialvatlanság, a krónikus kimerültségi szindróma szinte garancia a fertőző betegségek elkapására.

Csodagomba, csodaalga

Időről időre előrukkolnak „féltudományos” eredmények alapján csodaszerekkel, gombák, algák, növények ígérnek szépséget, fiatalságot és mindenekelőtt egészséget. Gáspár Róbert úgy fogalmazott, bizonyára mindegyiknek van hatása, nemrég nagy reklámkampánya volt például az algáknak, amelyek ténylegesen nyomelemeket választanak ki, ásványi anyagokban, vitaminokban gazdagok. Képesek továbbá B12-vitamint is termelni – de erről kiderült, hogy ez nem az a típus, amit az emberi szervezet fel tud használni, sőt, inkább árt, mint használ… Hallani csodagombákról, vagy már lecsengett az aloe vera – ezek azonban nem általános csodaszerek – hívja fel a figyelmet a szakértő. Általánosságban elmondható, hogyha ilyesféle kivonatokról azt állítják, hogy 13-15-féle betegséget gyógyítanak, az biztosan nem igaz. A Béres-cseppet 20 évvel ezelőtt még rákellenes csodaszernek tartották, ma már senki sem állítja ezt, pedig a csepp összetétele nem változott – emellett persze kétségtelenül erősíti az immunrendszert.

Őrjárat a szervezetben

Az immunrendszer fontos alapstruktúrája a csontvelő, itt termelődnek az immunsejtek, majd különböző helyeken érnek: egy részük a csecsemőmirigyben, a timuszban, ezek a T-sejtek, más részük, a B-sejtek (Bursa-ekvivalens) bélben, hasüregben található nyirokcsomókban alakulnak ki, ezek termelik az immunglobulinokat, melyek bizonyos kórokozók specifikus ellenanyagai. Ezek teszik lehetővé, hogy bizonyos betegségekkel szemben (például védőoltások segítségével is) akár életen át tartó védettséget szerezzünk. Fontos immunszervünk az orr- és a garatmandula, a féregnyúlvány (a népnyelvben vakbél), valamint a lép, ami nemcsak vérraktár, hanem az immunsejtek „piaca”. A védekező sejtek folyamatosan „őrjáratot” végeznek a szövetek közt. Saját immunsejt óvja a bőrt, valamint a nyálkahártyának is van egy immunglobulinvédelme, ezért van az, hogy ha valaki hideget iszik, begyulladhat a torka, mert a hideg önmagában megbénítja az immunrendszert. Ha valaki áthűl, akkor nem pálinkát kell inni, mert attól csak a hidegérzete múlik el, hanem minél előbb a meghűlt végtagokat kell felmelegíteni, például meleg fürdővel. Ezért van szerepe a láznak is, amely 38,5 fokig normális folyamat, amely aktivizálja az immunműködést – efölött viszont csillapítani kell – tanácsolja a szakember. Az immunrendszer felelős a rákos sejtek kiszűréséért is.

Nagyapáink gyógyteája

Gáspár Róbert szerint a közhiedelemmel ellentétben a népi gyógymód sajnos nem mindig hatásos, vannak viszont olyan gyógynövények és házi praktikák, melyekkel erősíthetjük az immunrendszert. Napi fél citrom, vagy citromlé összekeverve mézzel biztosan jót tesz, de a méz mindenféle kombinációja ajánlható. Köhögés ellen apróra vágott vöröshagymára öntsünk annyi mézet, hogy elfedje, és hagyjuk így egy-két óráig, majd kiskanállal lehet eszegetni. A közvélekedéssel ellentétben nincs gyógyhatása a pálinkának, csak a kedélyállapot javul tőle, illetve egy 50 fokos pálinka maximum gargarizáláshoz lehet jó torokfájás esetén.