A májrák túl későn ad hírt magáról

Tíz májrákos beteg közül kilencnek olyan évek óta fennálló májbetegsége van, amelynek rendszeres ultrahangos ellenőrzésével időben fel lehetne fedezni a rákos elfajulást. A májrákos betegek jelentős része ma mégis túl későn, rossz életkilátásokkal kerül orvoshoz.

Ezen az aggasztó helyzeten volt hivatott változtatni az a sajtókampány, amelynek lezárását a Hepatitis Világnapján tartották Budapesten július végén. „Magyarországon a májrák a legalattomosabb daganatos betegségek egyike, tüneteket ugyanis csak már előrehaladott állapotban okoz. Évenként körülbelül ezren halnak meg a betegségben. Az esetek 60-70 százalékában hepatitisz C fertőzötteknél, 20 százalékban az alkoholos eredetű májzsugorból alakul ki a daganat, a harmadik leggyakoribb kockázat pedig a hepatitis B” – jelentette ki

Bodoky György

, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) tiszteletbeli elnöke, majd hozzátette: a betegek egy jelentős része olyan késői stádiumban kerül orvoshoz, hogy szinte már esélytelen a gyógyulás, pedig a betegség korai szakaszában akár egy műtét is elegendő lehet ahhoz, hogy végleg legyőzzük a rákot. A kockázatot növelő betegségek megelőzése, illetve kezelése mellett a rizikócsoport tagjainak rendszeres, ultrahangos vizsgálatával is sokat léphetnénk előre a májrák elleni harcban.

Strommer Szilvia

, a Magyar Rákellenes Liga Lelkisegély-szolgálatának vezetője elmondta: a betegszervezeteknek részt kell vállalniuk abban is, hogy a ma még nem ismert betegek minél előbb ellátásban részesüljenek, ezért is álltak a májrák kockázatát a lakosság előtt feltáró médiakampány mellé. A Rákellenes Liga 2011-ben programsorozatot is hirdetett, hogy rávilágítson az alkoholfogyasztás és a rosszindulatú daganatok közötti összefüggésekre: országszerte mintegy negyven helyszínen szerveztek programokat, előadásokat, vetélkedőket, diákok százait is bevonva a tudatformálásba. „Rémisztően hangzik, de sok ezer ember él közöttünk, akiknek már most rosszindulatú daganat van a szervezetében, csak még nem tud róla, s túl későn is fogja megtudni. Ezen kell változtatni” – jelentette ki

B. Papp László

, a kampány programmenedzsere, a Rákgyógyítás magazin szerkesztője. Hozzátette: a hirdetések nélküli betegtájékoztatást folytató

www.rakgyogyitas.hu

portál és a Rákgyógyítás magazin azért állt a kontrollvizsgálatokra ösztönző társadalmi kampány mellé, mert a rák elleni harcnak része az is, hogy a potenciális betegeket még akkor eljussanak orvoshoz, amikor a doktorok még tudnak segíteni. „A betegségek megelőzésére vonatkozó ismeretek terjesztése sajátos kommunikációt igényel mind az orvosok, mind a betegek vagy a társadalom egyes rétegei felé. A helyzet javulása csak úgy érhető el, ha az egészségügyi rendszer érintett képviselői és a kommunikációs hálózat összehangoltan működik együtt” – vélekedett

Gerhard Waltl

, a májrákról szóló társadalmi kampányt támogató Bayer Hungária Kft. ügyvezető igazgatója. Hangsúlyozta: a gyógyszeriparnak nemcsak az orvosi kezelésekben, hanem a betegségek megelőzésében is fontos szerepe van. „A zsűrinek 29, számos műfajban alkotott pályamunkából kellett azt a hármat kiválasztania, amelyet jutalommal is díjazhatott. Elismerésünk azonban valamennyi kollégánknak szól, akik munkájukkal részesei lettek a társadalmi kampánynak” – fogalmazott

Nógrádi Tóth Erzsébet

, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének egészségügyi szakosztályvezetője. Az írott sajtó kategóriában a szombathelyi

Tersztyánszky Krisztina

, a Vas Népe című megyei napilap munkatársának írását díjazták. A rádióriportok alkotói közül

P. Kiss Zsuzsa

, a Magyar Rádió Napközben című műsorának szerkesztője vehetett át elismerést, míg a televíziós munkák sorából

Varga Zoltán

, a Gyula TV szerkesztő-riporterének összeállítása kapott jutalmat.