Szüleinktől örökölt kockázat

Magas vérnyomás, magas koleszterinszint… - rizikófaktorok, melyeket szüleinktől is örökölhettünk. A kérdés csak az, mit kódolnak azok a szülőktől kapott génjeink, amelyek a vérnyomás és a koleszterin anyagcseréjért felelősek. A magas vérnyomás és a magas koleszterinszint korunk egyik vezető népbetegségei közé tartozik. A fejlett országok felnőtt lakosságát tekintve akár 30%-át is érinthetik ezek az alattomos betegségek.

Sajnos, sokan mégsem veszik elég komolyan őket, mert önmagukban ritkán okoznak bajt, inkább a szövődményeik a súlyosak. Sokszor csak későn döbbenünk rá, hogy mennyire fontos a szív- és érrendszerünk védelme, általában akkor, amikor már olyan szövődménye alakulnak ki, melyek csak gyógyszeresen kezelhetőek – többnyire a hátralévő életen át. Megelőzés, prevenció, rendszeres szűrővizsgálat – ezek azok a kulcsszavak, amiket ma már szinte minden nap hallhatunk, és amiket valóban ajánlatos betartani egészségünk védelme érdekében. Mégsem vesszük elég komolyan a megelőzést, mert a napi problémákra összpontosítunk, és kevés idő jut arra, hogy a jövőbeli egészségünkön elmélkedjünk. Mostani cikkemben egy kicsit más szemszögből szeretném megvilágítani a géndiagnosztika egészségmegőrzésben betöltött szerepét. A szív- és érrendszeri megbetegedések sokáig nem mutatnak tüneteket. Általában csak egy rutinszerű vérnyomásmérés vagy vérvizsgálat alkalmával derül fény arra, hogy káros folyamatok mennek végbe szervezetünkben. Egy szívinfarktus vagy egy agyvérzés sem egyik napról a másikra alakul ki, hosszú ideig láthatatlanul produkál tüneteket a szív-és érrendszeren belül. Sajnos azonban vannak olyan esetek, amikor ilyenkor már a szakembereknek is a tehetetlenséggel kell szembe nézniük, mert már nincs olyan gyógyszer, amivel segíteni lehetne… A szív- és érrendszeri problémák esetében a géndiagnosztika a korai előrejelző képességével tűnik ki a többi szűrővizsgálat közül. Ma már a modern géndiagnosztika egyszerűen választ ad arra a kérdésre, hogy örököltük-e a szüleinktől a magas vérnyomás kialakulására való hajlamot vagy sem. Így tehát a genetika tudománya abban is segítségünkre van, hogy jobban megismerjük magunkat belülről, milyenek is vagyunk valójában, mi lett belénk kódolva születésünkkor, ami aztán az egész életünkön át végigkísér bennünket. „Ha egy genetikai teszt igazol egy hajlamosító génváltozatot, akkor tudjuk, hogy erre figyelni kell, mert nagyobb valószínűséggel fordulhat elő nálunk az adott betegség. A genetikai vizsgálathoz tartozó konzultáció segít jobban megérteni, hogy milyenek vagyunk, és a jelenlegi életmódunkban milyen apró változtatások szükségesek az érrendszerünk védelme érdekében. Véleményem szerint az emberek – a konzultációt követően – megértik és elfogadják, hogy bizonyos betegségek elkerülése érdekében többet kell tenniük, mint másoknak. Annak az embernek, aki hordozza magában a magas vérnyomás kialakulására való hajlamot, jobban oda kell figyelnie a vérnyomására, szemben azzal, aki nem örökölte” – mondja

Nagy Zsolt

genetikai szakértő. A legfontosabb, hogy megértsük, a genetikai hajlam nem jelenti a betegség biztos kialakulását. Minden ember hordoz betegségekre való fogékonyságot, csak nem mindegy, hogy melyiket. A betegségek kialakulásáért más-más környezeti tényezők és eltérő módon felelősek. Az egyik legfontosabb külső tényező, amire tudunk hatni, a táplálkozásunk. Azonban más táplálék-összetevők növelik meg a magas vérnyomás, és mások a magas koleszterintszint kialakulásának rizikóját. Emiatt is fontos tudnunk, hogy ha hordozunk genetikai hajlamot, melyiket, mert aszerint kell odafigyelnünk magunkra. A genetikai hajlam sem azonos minden embernél. A koleszterin anyagcserében szerepet játszó apolipoproteinek közül az E típusnak (apoE gén) 6 különböző örökletes változata ismert, melyek különbözőképpen hajlamosítanak vagy védenek betegségekre. A géndiagnosztika tudománya pontosan megmondja, hogy a 6 örökletes változat közül ránk mi jellemző, azaz melyiket örököltük a szüleinktől. A magas vérnyomás kialakulásáért is több génváltozat felelős, melyek együttes vizsgálatával lehet megállapítani a ránk jellemző örökletes mintázatot. Pozitív lelet esetében kimutatásra kerül, hogy a vérnyomás szabályozásában szereplő elemek közül, hol a „gyenge láncszem”. A betegség kialakulása esetén ez a megfelelő gyógyszer felírása esetén is fontos információ a szakorvos számára. A géndiagnosztika olyan előrejelző képességgel rendelkezik, amellyel valóban tudatosan vezethetjük életünket és óvhatjuk egészségünket. A genetika szerepe a diagnosztizálás. A leletek eredményeinek tudatában a szakorvosok hozzáértésével, illetve személyes felelősségvállalással tehetünk egészségünkért. Olvasóink témával kapcsolatos kérdéseit várjuk a szakerto.szegedma@gmail.com e-mailcímen.