Benedek Tibor: Saját bőrömön tapasztaltam a genetika hasznosságát

Az, hogy ki milyen sportra alkalmas, fogékony, függ a szüleitől örökölt adottságoktól, mint például a testalkat, ízülettípus, de függ ugyanakkor a környezettől is, ide értendő például az életmód. Ma már egyre több olyan genetikai elem ismert, amelynek segítségével egy fiatal gyermeknél meg lehet mondani, mely sport irányában van alkatilag fogékonysága, illetve azt is, adottságai alapján mely sportot ajánlatos kerülnie.

„Az edzői megfigyelés és utasítás mellett a genetikai vizsgálat eredményét felhasználva orientálni lehet a szülőket olyan sport felé, amelyben gyermekük leginkább ki tud teljesedni” – magyarázza

Nagy Zsolt

, genetikai szakértő. Egy hétéves kislányt például a trénerek a műkorcsolyában találták tehetségesnek, a szülőknek pedig el kell dönteniük, hogy az elkövetkezendő nyolc-tíz évben időt, energiát, pénzt nem sajnálva mögé tesznek-e mindent a gyermeknek ezen a pályán segítve. A genetika itt is megmutatja, alkatilag alkalmas-e a kislány, és szervezete bírja-e az ezzel járó megterhelést. Kissé elhízott gyermekkel is fordultak már Nagy Zsolthoz, szintén azért, hogy a vizsgálat után amatőr sportot válasszanak neki, de egyszerűen a szabadidő kellemes eltöltésére választott mozgásfajta kiválasztására is alkalmazható a vizsgálat.

Nem mindenható

A genetika önmagában nem mindenható, olyan információt képes adni, amit a szakemberek felhasználhatnak – hangsúlyozza Nagy Zsolt. Csonttípusra, izomösszetételre, oxigénkapacitásra és szívtípusra szűrnek a szakemberek, ez alapján állapítják meg, hogy állóképességi sportra alkalmas az alany, vagy rövid távú maximális erőfeszítésre. Mindezt már egy 4-5 éves gyermeknél is ki lehet mutatni. A gyermek egészségét is védi az eljárás, hiszen kiszűrhetőek olyan lappangó hibák, amelyek következtében bizonyos sportok nem ajánlottak, mert előtérbe hoznak rossz hajlamokat, mint például a szívproblémák. Ha valamilyen genetikailag adott problémája van valakinek, a vizsgálat segít olyan sportot választani, ami nem árt neki. Ízületi problémákra hajlamos embernek például nem futni, hanem mondjuk úszni kellene, ami nem terheli meg az ízületeket.

A bajnok is a génekre esküszik

„Saját bőrünkön tapasztaltuk a géndiagnosztika hasznosságát, hiszen a párom,

Epres Panni

első szülése után trombózist kapott, és ezért megijedtünk, és szakértőkhöz fordultunk, azért is, mert szerettünk volna újra babát. A géndiagnosztikából leszűrt tapasztalatot vezettem át azután a sportba is, hiszen abban az időben volt pont olyan sportbalesetem is, amely egyre jobban nyilvánvalóvá tette azt, hogy bizonyos dolgokra oda kell figyelni” – meséli a háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó,

Benedek Tibor

. A sportoló azt is elmondja, akik kérdezik a genetikáról, mindig el kell nekik magyaráznia, hogy ettől nem kell félni, a jelentősége a megelőzésben áll. „Egy sportolónak az életmódját több dolog határozza meg. Fontos a táplálkozás, de mellette figyelni kell arra is, hogy például a szíve mennyire terhelhető” – fejtegeti a bajnok. Próbálkoztak olyan programmal is, amely a sportolók körében egységesen bevezetné a genetikai vizsgálatot, de nem egyszerű ilyen változtatást a döntéshozókon keresztülvinni. Most ultrahang-, EKG- és MRI-vizsgálatokat végeznek a válogatott sportolókon. A terheléses szűrések azt a célt szolgálják, hogy elkerüljék a test fokozott igénybevételéből adódó problémákat. „A jövő arról szól, hogy minél több módszerrel tudjuk ellenőrizni a sportolókat, akár a minél jobb eredmények elérése, vagy a veszélyek, szövődmények kiszűrése érdekében” – véli Benedek Tibor. Végül hozzáteszi: tudja, hogy amikor az embernek nincs igazán problémája, nem foglalkozik ilyen kérdésekkel, épp ezért olyan gondolkozást kellene bevezetni, ami a megelőzést célozza meg.

Várjuk Olvasóink kérdéseit ebben a témakörben is a szakertoszegedma@gmail.com címen!