Arc-, állcsont- és szájsebészeti szimpóziumot rendeztek Szegeden

Kétnapos nemzetközi konferencián számoltak be a legújabb eredményekről a szakemberek az I. Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Szimpóziumon, amelyen fogorvosok és száj- és arcsebészek vettek részt a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjában (SZTE SZAKK) a közelmúltban alakult szakklinikának ez volt az első jelentős posztgraduális továbbképzése.

A hagyományteremtő program célja az volt, hogy rangos nemzetközi előadók részvételével egy adott témában a legmodernebb terápiás elvekkel ismerkedhessenek a doktorok, illetve azokat a határterületi problémákat tárgyalják meg, melyek során az arc-, állcsontsebészek, a dentoalveoláris szájsebészek, és a fogorvosok szoros együttműködésére van szükség. Első szimpózium témája az implantológia volt. Idén egyébként több mint háromszázan érkeztek a konferenciára a Tisza-parti városba. A hazai szakemberek mellett a péntek este záruló programon előadást tartott a Münsteri Egyetem Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinikájának igazgatója

Ulrich Joos

, illetve

Fouad Khoury

a nemzetközi implantológiai élet egyik legnevesebb személyisége, rengeteg tudományos közlemény szerzője és eljárás kidolgozója.

Johannes Röckl

az implantátum problémájának egyik legavatottabb szakértője, a terület nemzetközileg is az egyik legelismertebb szaktekintélye.

Piffkó József

az SZTE SZAKK ÁOK Arc- Állcsont- és Szájsebészeti Klinikájának tanszékvezetője, aki egyben a szimpózium elnöke is volt az MTI-nek elmondta: az orvostudomány gyors fejlődésében az arc-, állcsontsebészet és a fogorvostudomány határterületei talán még az átlagnál is gyorsabban fejlődtek. Ennek következtében már olyan technikák és módszerek állnak rendelkezésre, mellyel a betegek életminőségét javítani tudják, és hatékonyabban segítik a túlélést. Magyarország a szakember szerint nagyon rossz helyen áll a szájsebészeti szempontból. Míg a szakma Európában tradicionálisan megbecsült és hatékonyan működik, addig hazánkban az elmúlt húsz év szakmapolitikai hibái miatt rendkívül rossz helyzetbe került. Néhányan még művelik, de szinte kihalás előtt áll - fogalmazott a professzor. Ráadásul Magyarország az első helyen áll a kontinensen szájüregi daganatos megbetegedések tekintetében, évente itt regisztrálnak legtöbb esetet, és itt halnak bele a legtöbben a betegségbe, mely adatot általában még az egészségügyben dolgozók sem tudják. Hazánkban több mint kétezer ember hal meg évente szájüregi rákban. Ez a betegség a harmadik onkológiai halálok, megelőzve számos olyan – a médiában jobban preferált – rákfajtát, mint például a prosztatarák vagy a leukémia. Sajnos az utánpótlásban súlyos gondok vannak, melyen az egészségügyi szakmapolitikai problémák gyors kezelésével lehetne változtatni- hangsúlyozta. Szeged kivételes helyzetben van, hiszen az egyetem klinikai központja egy új arc, - állcsont- és szájsebészeti klinikát nyitott, melyre az utóbbi harminc évben nem volt példa az országban - tette hozzá.